Határozatlan időre befejezte a termelést Magyarország egyetlen műtrágyagyártó vállalata, a Nitrogénművek - közölte Bige László, a társaság elnök-vezérigazgatója.
Szerinte a nyáron megjelent, a szén-dioxid-kvóta kiosztására és eladására is adóterhet előíró rendelet olyan gazdasági környezetet teremtett, amelyben lehetetlen a többletköltség érvényesítése az árakban.
Az InfoRádiónak nyilatkozó Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője szerint a cég hatalmas súllyal van jelen a hazai mezőgazdaságban, a termelés leállítása az ellátásbiztonság és
az ár szempontjából is problémákat okozhat.
"A Nitrogénművek 93 éves történetre tekint vissza, és jelenleg is az egyetlen magyar műtrágyagyártó vállalat, a hazai piac jelentős részét fedi le" - mutatott rá.
Az elmúlt években eltérő mértékű import is megjelent a hazai piacon, de továbbra is a műtrágya mintegy bő felét a Nitrogénművek állította elő, különböző típusú műtrágyákat gyártva, ezek a hazai termőföldeken "kulcsfontosságú imputanyagok, a tömegtermelés elképzelhetetlen műtrágya nélkül" - fogalmazott.
Hogy mi lesz most a hazai szükséglettel azok után, hogy keleti irányból a háború nehezíti az importot, azt mondta, egyre inkább áttevődik a termelés "a harmadik országokra".
"Az EU-ban is vannak gyárak, Nagy-Britanniában, Norvégiában is, de ezek termelése jelentősen csökkent tavaly, amikor a gázár megnőtt, felértékelve a szerepét az olyan beszállítóknak, mint Algéria, Marokkó, Izrael, esetleg Azerbajdzsán. A különböző műtrágyákat természetesen lehet használni a termelésben, de ezek minősége néha kétséges. Nem állítom, hogy rosszabbak, de felmerültek minőségi problémák, míg az uniós gyártók esetében ilyen nem állt fenn. Másrészről az sem egyértelmű, milyen áron és útvonalon érkeznek ide" - folytatta.
A külföldi műtrágya mindeközben nem feltétlenül drágább, csak az EU-s szereplőknek nincs ráhatása arra, hogy milyen lesz a gázár, ami majd újra felborítja az egész piacot, nem beszélve az árfolyamkockázatról.
De megmenekülhet-e a Nitrogénművek?
"Esély van arra is, hogy újrainduljon a vállalat, de Bige László ezt pillanatnyilag kizárja. Ha az a kormányrendelet hatályon kívül kerülne, amelyre hivatkozik, akkor újraindíthatná a termelést.
Az InfoRádió megkereste az ügyben Pletser Tamást, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzőjét, aki szerint a magyar gazdák a magyar műtrágyában bíznak, így a gyár leállása akár a hazai agráriumra is kihathat.
Szerinte a műtrágya gyártásában a földgáznak nem csupán az energiaszerepe fontos. "Egy 1915 óta létező eljárás a gyártás alapja, ez teszi lehetővé a műtrágya készítését. Enélkül töredéke lenne a mezőgazdaság hozama a mostaninak, azt is szokták mondani, hogy nélküle másfél-két milliárd ember élhetne a Földön" - ecsetelte.
Szerinte a műtrágya nemzetközi mozgásának nemzetközi korlátja a minőségi különbség mellett a "márkahűség", a gazdák olyan termékeket szórnak ki a földjükre, amelyeket ismernek és amelyekben megbíznak.