Infostart.hu
eur:
377.04
usd:
317.79
bux:
130274.07
2026. február 9. hétfő Abigél, Alex
Senior couple working on their finances at home
Nyitókép: bernardbodo/Getty Images

Nagyobb mértékben emelkednek a nyugdíjak, mint a bérek

Változást az eredményezhet, ha a jövő évi minimálbéremelést előrehoznák decemberre.

A pénteken kiutalt visszamenőleges nyugdíj-kiegészítéssel összesen 18,5 százalékos emelésben részesültek az időskorúak, így hosszú idő után reális esély van arra, hogy a nyugdíjemelés mértéke meghaladhatja az átlagos bérnövekedés ütemét idehaza – írja a Portfolio.

A Magyar Államkincstár összesen 670 milliárd forintnyi nyugdíjat fizet ki azzal, hogy a normál havi utaláson túl a nyugdíj-kiegészítés is megérkezik az érintettekhez. Utóbbira 190 milliárd forintot különítettek el a központti költségvetésből.

A 18,5 százalékos emelés jelentős tételnek mondható, főleg úgy, hogy az augusztusban közölt adatok szerint a bruttó átlagkeresetek 15,2 százalékkal emelkedtek éves alapon, míg a kumulált január–augusztusi béremelkedést nézve 14 százalékos a növekedés. Ezzel állhat elő az, hogy a nyugdíjasok nagyobb emelést kaphatnak, mint amennyi az átlagos béremelkedés üteme.

Egy jelentős befolyásoló tényezővel kell még számolni: a munkáltatók és munkavállalók szervezetei ugyanis jelenleg is tárgyalnak egymással és az egyeztetéseken felmerült az is, hogy

a jövő évi minimálbéremelést előre kellene hozni decemberre, ami komolyan érintheti azt, hogy alakulnak a jövedelmek.

A nyugdíjasok januárban újabb 6 százalékos emelésben részesülhetnek, míg a kormány a bruttó átlagkereset vonatkozásában 10,3 százalékos emelkedést vár 2024-ben – a versenyszférában 10,7, az állami szférában pedig 8,9 százalékost. Ezzel pedig jövőre ismét bekövetkezhet az, hogy a nyugdíjak emelkedési üteme nem követi a jövedelmekét.

Címlapról ajánljuk

Könnyedén áttelel a szőlőkabóca – Nem áll le a szőlőpusztulás, egy borvidék a legrosszabbra készül

Zalában több mint 200 ezer tőke szőlőt jelöltek ki kivágásra az aranyszínű sárgaság terjedése miatt. A Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke az InfoRádiónak azt mondta: a hideg tél sem állítja meg a fitoplazma terjedését.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Fokozódik a feszültség: újabb vasfüggöny ereszkedett Európára, csak most karbonból van

Fokozódik a feszültség: újabb vasfüggöny ereszkedett Európára, csak most karbonból van

Egy átmeneti időszakot követően 2026. január 1-jével életbe lépett az EU szén-dioxid kiigazítási rendszere, melynek értelmében meghatározott, nagy kibocsátással járó termékek importálása esetén karbonvámot kell fizetni. Ennek célja a karbonszivárgás, vagyis a gyártási tevékenység kevésbé szigorú szabályozási háttérrel rendelkező országba történő átszervezésének megelőzése. E termékek körébe tartoznak bizonyos trágyázószerek is, melyekre az EU-s agrárium továbbra is nagyban támaszkodik, így több tagállam és szakmai szereplő is felszólalt a mechanizmussal szemben, különös tekintettel arra, hogy nem biztosított az európai előállítás megfelelő üteme. Ennek hatására a Bizottság javaslatot terjesztett elő, melynek elfogadása lehetővé tenné a rendelkezések alkalmazásának átmeneti felfüggesztését bizonyos termékek – így a műtrágyák – vonatkozásában, amennyiben az uniós piacra gyakorolt súlyos negatív hatás merülne fel. E lépés ugyan kedvezhet a gazdáknak, de egyúttal alááshatja az éghajlati célokat, különösképp a karbonszivárgással szembeni fellépést, fokozva a piaci bizonytalanságot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. február 9. 10:30
2026. február 9. 08:17
×
×
×
×