Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Pixabay

Kiderült, hogy áll a hazai gáztárolók töltöttsége

A kimagasló kapacitású hazai tárolók töltöttsége 93 százaléknál utolérte az uniós átlagot – jelentette be szerdai közleményében az Energiaügyi Minisztérium (EM).

A valós helyzetet jobban tükröző, fogyasztással arányos mutatót vizsgálva a hazai adat továbbra is több mint kétszeresen múlja felül az európai középértéket. A betárolt készlet már a másfélszerese a nemzetközi energiaválság előtti, 2021-es éves lakossági fogyasztásnak – tették hozzá.

A megfelelő téli felkészülés érdekében április óta folyamatosan zajlik a betárolás a hazai gáztárolókba. Az Európai Unió november elsejére írt elő 90 százalékos kötelező feltöltési arányt az érintett tagállamok számára.

Magyarország ezt a szintet már augusztusban elérte, mostanra az uniós átlaggal lényegében megegyező, 93 százalékos mutatóval rendelkezik.

Az EM kiemelte, hogy a készletmennyiségekről gyakorlatiasabb képet ad, ha azokat nem az eltérő tárolókapacitásokhoz, hanem az adott ország korábbi felhasználásához mérjük. Magyarország esetében a teljes fogyasztáshoz viszonyított mutató a 60 százalékot közelíti. A hazai adat a szűk uniós élmezőnybe tartozik, kétszer magasabb az európai átlagnál.

A kizárólag a háztartásokra szűkített arány értelemszerűen még kedvezőbb.

Emlékeztetnek: a nemzetközi energiaválság mindenütt a fogyasztás visszafogását hozta magával. Tavaly a megelőző évhez képest mintegy 17 százalékkal kevesebb gázt használtak fel Magyarországon.

A 2021-es lakossági igényekhez mért tárolói töltöttség mostanra meghaladta a 150 százalékot.

Így már jóval a fűtési szezon előtt, kizárólag belföldi forrásból is bőséges, 6 milliárd köbméteres készlet áll rendelkezésre ahhoz, hogy a magyar családok egy fagyosabb télben, keményebb mínuszokban is melegen tarthassák otthonaikat.

A kormány nemcsak az ellátás biztonságáról gondoskodik, hanem a rezsivédelemmel mérsékli a háztartások energiaköltségeit is – írják. Az egyedülálló intézkedésnek köszönhetően a magyar családok kapják a legolcsóbban az áramot és a gázt Európában. A kormány a háborús időkben is megvédi, az átlagfogyasztásig fenntartotta a rezsicsökkentést, aminek kiadásait a jövő évi költségvetésbe is betervezte. Az adatok szerint a rezsivédelem működik. Az első teljes rezsiévben, tavaly augusztustól idén július végéig a földgázszolgáltatásban a fogyasztási helyek 86 százaléka, a villamos energia esetében pedig 79 százalékuk maradt az átlagfogyasztási sávhatár alatt – ismertette az Energiaügyi Minisztérium.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×