Infostart.hu
eur:
373.25
usd:
340.19
bux:
137648.73
2026. november 23. hétfő Kelemen, Klementina
Nyitókép: Pixabay

Rosszabb a helyzet a vártnál - Új számokkal állt elő az Államadósság Kezelő Központ

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 4113 milliárd forint, módosított nettó finanszírozási igény figyelembe vételével változtatott a 2023-as finanszírozási tervén - olvasható a társaság honlapján hétfőn közzétett tájékoztatóban.

A 2023-ra tervezett kibocsátások mértéke összesen 10 827 milliárd forintról 11 249 milliárd forintra, vagyis 422 milliárd forinttal nőtt. A forint lakossági kibocsátási terv 4667 milliárd forintról 5085 milliárd forintra, a devizafinanszírozási terv 2897 milliárd forintról 3127 milliárd forintra emelkedett. Az intézményi forintkötvények esetében ugyanakkor 2872 milliárd forintról 2797 milliárd forintra csökkent az aukciós, illetve 390 milliárd forintról 240 milliárd forintra a csereaukciós kibocsátási terv.

Az augusztus végéig a megemelt finanszírozási igény mellett az éves finanszírozási terv 73 százalékban teljesült. A forint lakossági állampapírok bruttó kibocsátása elérte a 3794 milliárd forintot, ebből 2644 milliárd forinttal továbbra is az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) a legnépszerűbb - írták.

A közlemény szerint a forintkötvényekre vonatkozó terv csökkentését a várakozásokat meghaladó lakossági értékesítés, valamint a Diszkont Kincstárjegy (DKJ) iránti kereslet hatására kialakult majdnem 600 milliárd forintos többletlikviditás lehetővé tette lehetővé. A forintkötvény-kibocsátási terv változtatása mérsékeli a 2025-ben és 2026-ban esedékes forint intézményi államkötvény lejárati csúcsokat.

A devizafinanszírozási terv emelését a jövőre esedékes devizakötvény-lejáratok mintegy félmilliárd dollár értékű előfinanszírozása, továbbá a nemzetközi bizonytalanságból fakadó kockázatok mérséklése indokolta. Az új devizaforrás lehetőséget ad az uniós finanszírozású programok előfinanszírozására akkor is, ha a támogatások továbbra sem érkeznek meg - tették hozzá.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. november 22. 21:00
2026. november 22. 19:51
×
×