Nehéz volt a tavalyi év, ha röviden kellene jellemezni, akkor egy energiacsapdába kerültünk. Egy olyan hatalmas sokkot kellett kivédekezni 2022-ben, ami a külkereskedelmi egyenleget 10 milliárd, a költségvetési egyenleget a rezsivédelmen keresztül közel 5 milliárd euróval billentette ki, és mivel mindkettőt egyszerre ütötte, ezért egy ikerdeficites állapotot hozott létre. Hatalmas bravúr, hogy ezt az energiacsapdát kivédekeztük – mondta Nagy Márton a vg.hu-nak adott interjúban.

A gazdaságfejlesztési miniszter úgy fogalmazott, ahogy az energiacsapdából kiléptünk és az ikerdeficit megszűnt, beléptünk a kamatcsapdába, és most az infláció leszorítása a kulcskérdés, azzal a kamatcsapda leküzdése is egyszerűbb lesz.

Az inflációról a miniszter azt mondta, hogy a három nagy fundamentális ok, amely az inflációt okozta, megoldódott: az egyik az energia ára, a másik a forint árfolyama, a harmadik a vállalatoknál tapasztalt ár-profit spirál.

"Biztos vagyok abban, hogy a szigorú monetáris, valamint fiskális politikai és kormányzati speciális beavatkozások egy számjegyű inflációt hoznak év végére"

– jelentette ki.

Nagy Márton szerint az inflációt 5 százalék alá visszaszorítani lesz igazán nehéz feladat, hiszen az inflációs várakozásokat nem lesz könnyű lehozni, de emellett vannak további nehezítő külső tényezők, és azt sem tartja kizártnak, hogy a globális infláció hosszú távú szintje feljebb kerül. A tárcavezető szerint év végén az egy számjegyű infláció elérése azt jelentheti, hogy 2024 tavaszára a jegybanki kamatlábak is egy számjegyűvé válhatnak, és a hitelpiac újraindulhat.

Az élelmiszerárstop jövőjéről úgy vélekedett, hogy az infláció és az élelmiszer-infláció is már gyorsulva csökken, valamint a kötelező akciózás és az online ár-összehasonlítás további árleszorító hatást fejthet ki. "A kormány ebben a hónapban, amikor dönt az élelmiszerárstop jövőjéről, a korábbiaknál sokkal több kedvező tendenciát vesz majd figyelembe venni. Ma már csak egy százalék környéki inflációleszorító hatása van az árstopnak" – mondta.

A kamatstopot a miniszter közlése szerint akkor vezethetik ki nagy bizonyossággal, ha az infláció után a jegybanki irányadó kamatláb is egy számjegyű lesz. A kkv-k esetén a kivezetés egy lépésben történhet meg,

a lakosság esetén a rögzített kamatláb és piaci kamatláb jelentős távolsága miatt két lépésben.

Az új állampapírpiaci intézkedések kapcsán közölte, az is feladatunk, hogy a kamatcsapdából gyorsan kikerüljünk, az infláció leszorításán és az állampapírpiac erősítésén keresztül. "Az a kérdés, hogy lehet-e alacsonyabb kamatok mellett finanszírozni magunkat. Ezzel együtt természetesen előtérbe kerülnek azok a célok is, amelyek a lakossági megtakarítások reálértékének megőrzéséről szólnak" – mondta a lépésekről. Jelezte azt is, hogy nem ért egyet a Magyar Bankszövetség kritikájával, hogy ezek versenytorzító hatású lépések, mert jelenleg szerint nincs semmilyen árverseny.

A válság Nagy Márton szerint azt üzeni, hogy az energiaintenzív iparunkat nekünk kell energiával ellátnunk, növelni kell az energiaszuverenitást, és az állami építőipari helyett energiaipari beruházási programot kell hirdetni, ide tartozik Paks 2, a gáz alapú erőművek építése, a hálózat felújítása.

"Az, hogy nekünk autógyártásunk van, az kötelezővé teszi az akkumulátorgyártást is. Ha azt mondjuk, hogy ne legyen akkumulátorgyártás, akkor mondjunk le az autóiparról is, ez kéz a kézben jár" – jelentette ki Nagy Márton.

A külföldi befektetések kiemelt szerepben maradnak, folyamatosan évente 5-6 milliárd euró új FDI-t kell behozni, a bent lévő közel 100 milliárd dollár értékű FDI 10 százalékos évi hozama által képződött évi 10 milliárd dolláros profitot pedig bent kell tartani az országban. Nagy Márton szerint a külföldi működő tőke jobb, mint az EU-forrás.

"Az igaz, hogy az uniós források hiányoznak a magyar gazdaságból, ugyanakkor nem dominánsak a gazdaság finanszírozásában. Könnyen kiváltható forrás. Közép- és hosszú távon a magasabb fejlettség mellett úgyis EU-forrás nélkül fogunk működni, egy bizonyos fejlettségi szint felett törvényszerűen nettó befizetővé válunk.

A magyar gazdaságnak át kell állnia így is, úgy is egy uniós forrás nélküli létre"

– mondta a miniszter.

A ferihegyi repülőtér visszavásárlásáról elmondta, nagyon sok befektetővel tárgyalnak, olyan baráti befektetőket keresnek, amely egyben hatékonyan, illetve nyereségesen tudja majd működtetni a repteret. "Vannak nagyon ígéretes tárgyalások, ezt az üzletet év végéig le lehet zárni" – jelentette ki, és közölte, a finanszírozás megoldott.