eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Felirat a csődhelyzetbe jutott regionális Signature Bank egyik New York-i székházán 2023. március 13-án. Néhány nappal korábban az Egyesült Államok 16. legnagyobb bankja, a Silicon Valley Bank jutott csődbe.
Nyitókép: MTI/AP/Yuki Iwamura

Tóth Gergely az amerikai bankcsődökről: még nem dőlhetünk hátra

Pánikhangulatot okozott a világ tőzsdéin és a devizapiacokon két amerikai bank múlt heti csődje. A forint különösen megsínylette a pénzintézetek bedőlését. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársát kérdeztük.

Tóth Gergely szerint alapvetően az egész világon végisipört az a pánik, amit a Silicon Valley Bank és a Signature hétvégi bedőlése okozott.

Annál is inkább, mert előbbi a 16. legnagyobb pénzintézet volt az Egyesült Államokban,

pénzeszközeinek értéke több volt, mint a teljes magyar éves GDP.

Mindez, mint ahogyan 2008-2009 időszakában tapasztalhattuk, igen komoly bizonytalanságot, illetve bizalmatlanságot indított el, elsősorban a pénzügyi csatornákon, -piacokon keresztül – tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa.

Mint jelezte, természetesen a világ devizái, világ országainak pénzügyi eszközei eltérően reagáltak, a forint például az átlagosnál nagyobb pofont kapott. Összességben pedig az egész pénzügyi vertikumba komoly csapást sikerült a hétfői, keddi napon összeszedni: az amerikai tőzsdén szereplő bankok piaci értéke körülbelül 1000 milliárd dollárral csökkent, míg Európában ez 50 ezer milliárd dollárra tehető, tehát hatalmas volt a veszteség – emelte ki.

A szakértő szerint

az egyelőre jó hír, hogy a jelek szerint kezdenek megnyugodni a piacok,

hiszen az amerikai döntéshozók, felügyeleti szervek – többek között az amerikai jegybank – az elmúlt napokban olyan intézkedéseket jelentettek be, amelyek alapvetően korlátozhatják ennek a továbbterjedését, így a 2008-as válság kibontakozása valószínűleg nem fog bekövetkezni. Hátradőlni viszont még nem lehet – szögezte le Tóth Gergely, jelezve, hogy némi javulás már látható, de a forint és a magyar tőzsdei árfolyam esetében a „drasztikus” megnyugvás még nem következett be.

Az NKE tudományos főmunkatársa tájékoztatása alapján a legtöbb európai, azon belül is a nagyobb országok illetékes szervezi mind válságstábot hívtak össze a két bank összeomlása miatt. De az Európai Bizottság is megszólalt, azt közölve, hogy az európai bankrendszert stabilnak ítélik, ezért nem látnak komoly veszélyt arra, hogy az „átfertőződés” bekövetkezzen. Magyarán, mindenki nyugtat – fogalmazott Tóth Gergely, aki szerint ilyen helyzetekben nagyon fontos a piaci szereplők, befektetők és betétesek verbális megnyugtatása, hogy

nem kell rohanni a bankba és kivenni a pénzüket, mert azzal már komoly problémát tudnak előidézni

olyan pénzintézeteknél is – akár csődközeli helyzetet –, amelyek alapvetően nincsenek is bajban.

Azt is megjegyezte, hogy 15 évvel ezelőtti pénzügyi és gazdasági válságot követően a felügyeleti és szabályozó szervek, különös tekintettel Európában meglehetősen szigorú beavatkozásokat tettek, úgy Magyarországon is, ebből következően a pénzügyi szektor stabilitása az európai térségben eléggé erős, válságálló, a nyugtató üzenetek pedig egyelőre hatásosnak bizonyulnak.

Azzal kapcsolatban, hogy Magyarországot némileg jobban érintik a bankpánik hatásai, Tóth Gergely kifejtette: ilyen helyzetekben a befektetők alapvetően górcső alá veszik az egyes országokat, és vannak olyanok, amiket kockázatosabban, másokat kevésbé, vagy nagyon biztonságosnak értékelnek. Hazánk viszont az elmúlt egy-két évben előbbiek táborába sorolódott, többek között makrogazdasági okok – magas infláció, kormány–jegybank közötti viszály erősödése, EU-s pénzek kérdése, stb. – miatt. Ezért is van, hogy

a forint sokkal nagyobb pofont kapott,

mint mondjuk a lengyel zlotyi vagy más régiós deviza – mutatott rá.

Tóth Gergely szerint nehéz megítélni, hogy meddig tarthat az amerikai bankpánik hatása. Egyelőre csak a megnyugvás jelei mutatkoznak, mialatt a piaci szereplők (elemzők) próbálják újrahangolni a pénzügyi szektor jövőjét. Kiemelte, fontos, hogy miként fog az amerikai alapkamat pályája, illetve a FED monetáris politikája alakulni, hiszen ezekre is komoly hatással lehet a mostani bankpánik. „Tehát van egy újraárazás, újragondolása a folyamatoknak” – fogalmazott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa. A meghozott intézkedések, például, hogy a csődbe ment bank ugyanúgy kinyitott a hétfői napon és a betétesek gyakorlatilag korlátlanul hozzáférhettek a pénzeikhez, nagyon pozitív üzenet, hiszen ezzel a piaci pánik eszkalálódását sikerül féken tartani.

A szakértő úgy véli, a következő napok kulcsfontosságúak lesznek. Mint mondta, amennyiben határozott és tartós javulás érzékelhető majd a pénzügyi piacokon – jelentse ez akár azt, hogy a forint erősödik az euró ellenében, vagy hogy a részvényárfolyamok, főként a pénzügyi papírok visszaerősödnek – és „nem dőlnek ki újabb csontvázak váratlanul a szekrényből”, akkor néhány napon belül, de

legkésőbb egy-két héten belül látható lesz, hogy milyen irányt vesz ez az egész történet.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×