eur:
392.88
usd:
366.58
bux:
66129.26
2024. április 25. csütörtök Márk
Nyitókép: Pexels.com

Az EU-t egyik legjobban kihasználó ország Magyarország

Az Oeconomus elmagyarázza, hogy ez hogyan jött ki.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legfrissebb bejegyzésében azt foglalta össze, mely tagállama hogyan finanszírozza az EU-t, hogyan áll össze a költségvetés, és mi határozza meg a tagállami befizetéseket, támogatásokat, no és persze azt is, Magyarország esetében mi a helyzet.

Hogy mely tagállamnak milyen lesz a befizetés-támogatási mérlege, első körben azon múlik, mit harcolnak ki maguknak a tárgyalók a háttérmegbeszéléseken, de főszabály, hogy minden egyes tagállam jövedelmének azonos hányadát fizeti be az uniós szintű központi költségvetésbe.

Mint Horváth Sebestyén, az Oeconomus junior elemzője az InfoRádióban elmondta, még ennél is bonyolultabb a rendszer, mivel az adórendszer és a bevételi struktúra eltér.

"Például Franciaország GDP-arányosan az egyik legnagyobb bevételi aránnyal rendelkezik, 50-55 százalékkal, de például Olaszországban ez a szám 40 százalék.

GDP-arányosan Belgium fizette a legmagasabb összeget,

de ez sem haladta meg a GDP 3 százalékát. Magyarország a GDP-ének a fél százalékát fizette be az EU-s költségvetésbe" - részletezte.

A legnagyobb befizető Németország, nettósítva 21 400 millió eurót fizetett be az unió központi, operatív költségvetésébe, Franciaország a második 11 ezermillióval, ez a két tagország fedezi az unió költségvetési bevételeinek felét.

A legfrissebb adatok 2021-ből állnak rendelkezésre, Lengyelország "maxolta ki" legjobban anyagilag uniós tagságát.

"Körülbelül 13 000 millió euró plusz pénzben részesült, de lakosságarányosan legjobban Litvánia járt, egy főre vetítve majdnem 600 euróban részesült."

Egy főre vetítve Magyarország a 4. helyen szerepelt, körülbelül 450 euróban részesült minden magyar állampolgár, mindent egybevetve pedig a 3. helyen vagyunk Lengyelországot és Görögországot követve.

"2021-ben Magyarország körülbelül 4300 millió euróban részesült az EU operatív működési költségvetéséből" - mutatott rá Horváth Sebestyén.

Rámutatott még: Németországban minden egyes lakost 260-270 euró kár ér az uniós tagság miatt, de a tagsággal számos gazdasági előny is éri az országokat például a vámunió révén, amely jelentősen megkönnyíti a kereskedelmet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Okok, amelyek a magasba emelték, aztán a földhöz csapták Szoboszlai Dominik Liverpoolját

Okok, amelyek a magasba emelték, aztán a földhöz csapták Szoboszlai Dominik Liverpoolját

A Liverpool – különösen fájó ez a Vörösök híveinek – éppen a városi rivális Everton elleni vereséggel, szerdán szinte minden esélyét elveszítette a győzelemre az Arsenallal és a Manchester Cityvel vívott hármas harcban. Az Ágyúsok előnye három pont négy fordulóval a zárás előtt, ami a jobb gólkülönbség miatt valójában négy. A City két mérkőzéssel kevesebbet játszott náluk, de a vesztett pontokat tekintve az előnye öt pont Szoboszlai Dominik csapatával szemben.

Döntött a kormány: három kérdésben is módosítják az alaptörvényt

Megszűnik az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés a kegyelmi ügyekben, viszont kiskorúkat érintő ügyekben nem lehet majd kegyelmet adni – jelentette be a Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Két további kérdésben is módosul az alaptörvény. Május 8-én Budapestre látogat a kínai elnök.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Ha Ukrajna élni akar, harcolnia kell – De mire lesz elég az amerikai segélycsomag?

Ha Ukrajna élni akar, harcolnia kell – De mire lesz elég az amerikai segélycsomag?

Több hónap huzavona után az Egyesült Államok törvényhozása megszavazta, Joe Biden elnök pedig mára virradóra aláírta azt a törvényt, amely az eddigi legnagyobb, összesen 61 milliárd dolláros katonai segélycsomagot biztosítja Ukrajna számára. A támogatás mérete példa nélküli, az viszont nagy kérdés, hogy mire lesz elég. Képesek lehetnek-e az ukránok visszafoglalni az oroszok által megszállt területeket, vagy csupán a védelmi képességeik lesznek erősebbek? Kell-e tartani eszkalációtól az új fegyverek miatt, és mi lehet Oroszország jelenlegi, valós célja a háborúban? Továbbá milyen keretben érdemes értelmezni az eseményeket, tényleg a Nyugat sorsa dőlhet el Kelet-Ukrajnában vagy csupán szláv belharcról van szó? Egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének docensét az Ukrajnának megszavazott amerikai katonai segély apropóján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×