Infostart.hu
eur:
362.84
usd:
311.25
bux:
152224.8
2026. augusztus 25. kedd Lajos, Patrícia
Budapest, Hungary - October 2021: National Archives of Hungary building and streets of Buda hill
Nyitókép: Vladislav Zolotov/Getty Images

Az elmúlt 15 évben nem volt példa ilyen drága változásra a lakáspiacon

Megjelent a KSH legújabb, 2022 második negyedévére vonatkozó előzetes lakásárindexe.

A hivatal adatai alapján – évek óta tartó szkeptikus „elemzői” hangok a lakásárakkal kapcsolatban ide, háború és bizonytalanság oda – az első negyedévhez képest 5,2 százalékkal emelkedtek az országos lakásárak – írja a Portfolio hangsúlyozva: ez egyelőre egy előzetes érték, a később beérkező adatok feldolgozása után még lehetnek benne változások.

Ami az éves drágulást illeti, 2021 és 2022 második negyedéve között 22,8 százalékkal mentek feljebb a lakásárak, ami szinte hajszálpontosan megegyezik a 2021 utolsó negyedévében mért értékkel. Ilyen volumenű éves drágulásra – a két negyedévet leszámítva – a 2007 óta vezetett adatsorban még soha nem volt példa.

Mint olvasható, az intenzívebb áremelkedés feltehetően annak volt köszönhető, hogy a háború és az azzal járó bizonytalanabb gazdasági környezet elől több befektető is a lakáspiacon keresett menedéket, másrészt tavasszal még az egyre magasabb kamatok miatt előremenekülő saját célú vásárlások is erősítették a keresletet. Emellett elmondható, hogy míg a korábbi években vagy Budapesten, vagy vidéken volt kiugró a drágulás, így az országos átlagot valamelyik mindig lejjebb húzta, addig a mostani időszakban vidéken és a fővárosban egyaránt jelentős volt az áremelkedés.

Jól látszik az is, hogy 2020 óta az új lakások ára jelentősen nagyobb mértékben emelkedett mint a használtaké, és ebben csak az idei év hozott közeledést. Az előttünk álló időszakban ugyanakkor a rezsiköltségek emelkedése és a szűkülő kínálat a kereslet csökkenése mellett is újra az új lakások árát emelheti jobban – írja a gazdasági portál.

Címlapról ajánljuk
Az AI nagy egyenlőségi paradoxona: a gyengébbek többet nyernek, de van egy csavar

Az AI nagy egyenlőségi paradoxona: a gyengébbek többet nyernek, de van egy csavar

A generatív AI több vizsgálatban egyszerre növelte a teljesítményt és csökkentette a dolgozók közötti különbségeket. A kezdők gyorsabban zárkóztak fel, bizonyos írásos feladatok pedig rövidebb idő alatt, jobb minőségben készültek el. Mégsem biztos, hogy ebből tartós kiegyenlítődés következik. Az AI használata nem jelent azonos értékteremtést. Az új különbséget a feladatbontás, az ellenőrzés és a teljes munkafolyamat újratervezése adhatja.
inforadio
ARÉNA
2026.08.25. kedd, 18:00
Totyik Tamás
a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke
Egész Európában Magyarországon a legsúlyosabb az aszály, és még tartogathat meglepetést a nyár vége

Egész Európában Magyarországon a legsúlyosabb az aszály, és még tartogathat meglepetést a nyár vége

Európa nagy részét nagyfokú aszály sújtja, különösen kritikus a helyzet Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Romániában és az Egyesült Királyságban, de a magyar helyzet súlyossága külön szint még ezen országcsoporton belül is. A szélsőséges időjárás egyre nagyobb nyomást helyez a közegészségügyre, a vízkészletekre, a mezőgazdasági növénykultúrákra, az energiarendszerre, a folyami közlekedésre, a turizmusra és az ökoszisztémákra, és az erdőtüzek kockázata is rekordszintre nőtt a kontinensen. A megszokottnál melegebb, szárazabb időjárás pedig szeptemberben is folytatódhat Európában, és akár újabb hőhullámok is jöhetnek még az Európai Bizottság tudományos tanácsadó testülete, a Közös Kutatóközpont (Joint Research Centre - JRC) szerint.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×