Infostart.hu
eur:
364.31
usd:
313.32
bux:
149434.45
2026. szeptember 10. csütörtök Hunor, Nikolett
Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond az öt hazai céggel kötött kutatásfejlesztési támogatási megállapodás aláírása előtt a minisztériumban 2020. október 30-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Varga Mihályt nem lepte meg az amerikai döntés

Azt viszont furcsának tartja, hogy Oroszországgal nem mondta fel az adóegyezményt Washington.

Az Egyesült Államok nyomást akar gyakorolni Magyarországra a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás felmondásával, hogy változtassa meg álláspontját a globális minimumadóval kapcsolatban - mondta a pénzügyminiszter.

Varga Mihály úgy fogalmazott: nem lepte meg az Egyesült Államok elnökének döntése, miszerint felmondja a Magyarországgal 1979-ben megkötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezményt.

Hozzátette, hogy azért nem volt meglepő, mert a kormány korábban is kapott már olyan amerikai üzenetet, hogy Magyarország álljon el a globális minimumadót érintő álláspontjától.

Az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) júniusi ülése előtt Janet Yellen, az Egyesült Államok pénzügyminisztere telefonon kérte, hogy Magyarország változtasson az álláspontján, de Varga Mihály arról tájékoztatta, hogy ez nem lehetséges; ekkor az amerikai kollégája arra figyelmeztetett, hogy a kétoldalú megállapodást felmondhatják - idézte fel.

A felmondásról a kormány pénteken kapott hivatalos értesítést.

"Mindenképpen rögzítenem kell, hogy Magyarország továbbra is az Európai Unió és a magyar gazdaság versenyképességét tartja fontosnak, tehát nem értünk egyet olyan adóemelésekkel, amelyek jelentősen megnehezítenék a helyi vállalkozások adóterhét, márpedig a globális minimumadó javaslata ilyen" - fogalmazott Varga Mihály.

Hangsúlyozta: a kormánynak továbbra is az az álláspontja, hogy az egyezmény felmondásának valós okai valójában nem a hivatalos indoklásban szereplő adópolitikai és technikai érvek, hanem az áll a döntés mögött, hogy Magyarország kiállt a saját, és - véleménye szerint - az Európai Unió hosszú távú érdekei mellett.

"Továbbra is úgy látjuk, hogy különösen a jelenlegi háborús helyzetben és amikor elszabadultak az energiaárak, indokolatlan egy ilyen lépés, ráadásul nehezen is érthető, hiszen a globális adóreform érdemi elindulását 2024-re módosította a nemzetközi közösség, és az uniós irányelv is ezt tartalmazza" - emelte ki Varga Mihály, rámutatva, hogy

a céldátumig még rengeteg idő áll rendelkezésre a tárgyalásokra, illetve a problémák megoldására.

A pénzügyminiszter szólt arról is, hogy Magyarország már 2010-ben ratifikálta a most felmondott megállapodás új változatát, amely a most felvetett amerikai aggályokat teljes mértékben kezelné. Ezt a megállapodást az Egyesült Államok még mindig nem írta alá - tette hozzá.

Fontosnak tartotta elmondani azt is, hogy az amerikai fél kifogásolta, hogy Magyarországon jelentős mértékben csökkent a társasági adó, ami azért érthetetlen, mert egy itt működő amerikai cég esetében az Egyesült Államok beszámítja az adóteherbe a Magyarországon megfizetett adót, vagyis a vállalkozás teljes adóterhe nem csökkent.

Hozzátette, hogy nem arról van szó, hogy Magyarországon nem adóznának a cégek, csak a társasági adó helyett a fogyasztási és a forgalmi adókra helyezi a hangsúlyt a kormány. "Ez a döntés egy adószuverenitási kérdés, amit minden országnak egymással szemben tiszteletben kell tartania" - húzta alá a tárcavezető.

Kiemelte, hogy Magyarország eddig is együttműködő partner volt az adóügyi kapcsolatokban, és a kormány arra törekszik, hogy a felmerülő kérdéseket az adott állammal megoldja.

Varga Mihály a globális minimumadóval kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az egy, a versenyképességet rontó lépés lenne, ami veszélyeztetné munkahelyeket, és több olyan ország van, amely nem készül ennek a bevezetésére. Ráadásul az erről szóló tárgyalásokból hiányzik az igazi érdekeket sértő globális digitális cégek megadóztatását előkészítő rész - jelezte.

Hangsúlyozta: ha a kormány elfogadná a javaslatot, akkor a magyarországi 9 százalékos vállalati nyereségadót minimum 15 százalékra kellene emelnie, ami

nem segítené az itteni vállalkozások helyzetét.

Mint mondta, a két ország közötti jó gazdasági kapcsolatoknak nem előfeltétele a most felmondott egyezmény - Brazília, Argentína, Szerbia és Szingapúr sem kötött ilyet az Egyesült Államokkal - , és az amerikai cégek azért is választották Magyarországot, mert itt kedvező üzleti környezetet támogató helyzet van és az adózás is kedvező.

"Furcsának tartjuk, hogy az Egyesült Államok felmondta Magyarországgal szemben ezt a megállapodást, miközben például Oroszországgal nem mondta fel az adóegyezményét" - mondta Varga Mihály.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter a V4-csúcson Pozsonyban: a V4 újra él, Európának el kell döntenie, hogy csak túlélni akar vagy győzni

Magyar Péter a V4-csúcson Pozsonyban: a V4 újra él, Európának el kell döntenie, hogy csak túlélni akar vagy győzni

A Visegrádi Négyek szövetsége újra él – ez a közös üzenete Robert Fico szlovák, Donald Tusk lengyel, Andrej Babis cseh és Magyar Péter magyar miniszterelnök pozsonyi V4-csúcstalálkozójának, amelyen részt vesz az EU soros elnökségét betöltő Írország kormányfője, Micheál Martin is. Magyar Péter elutasította, hogy Európa ideológiai kérdések megvitatásával töltse az idejét, a gyakorlati megoldások keresésével lehet szerinte profitálni. Amit a V4-ek vállalnak, szerinte keresztül fogják vinni.

Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

A kormány folytatja a költségvetés hiányának csökkentését, de nem a családok vagy a vállalkozások, illetve nem is az egészségügy, oktatás rovására, hanem a pazarló állam visszavágásából. A végső cél a bizalom helyreállítása – mondta Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Egerben.
inforadio
ARÉNA
2026.09.10. csütörtök, 18:00
Koji László
az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke
„Ha nem tudod kikalapálni a saját kardodat, nincs kardod” – Európa technológiai függése már stratégiai kockázat

„Ha nem tudod kikalapálni a saját kardodat, nincs kardod” – Európa technológiai függése már stratégiai kockázat

A mesterséges intelligencia már nem csupán technológiai lehetőség, hanem stratégiai kérdés a magyar és európai vállalatok számára – derült ki a 64. Közgazdász-vándorgyűlés panelbeszélgetéséből. A szakértők egyetértettek abban, hogy az MI jelentősen növelheti a termelékenységet, ám a sikeres alkalmazáshoz nem elég maga a technológia: szervezeti átalakulásra, mély szaktudásra és átgondolt üzleti modellre is szükség van. Éles vita bontakozott ki a külföldi technológiai szolgáltatóktól való függés kockázatairól, miután az európai adatközponti kapacitások mintegy 85 százaléka amerikai kézben van. A résztvevők szerint Magyarországnak és Európának nem a legnagyobb MI-modellek lemásolását kell célul kitűznie, hanem a speciális tudásra épülő alkalmazásokban és a stratégiai függőség csökkentésében kereshetik a kitörési pontot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×