A jelenlegi válság igazán különleges, hiszen kínálati sokkok, külkereskedelmi elakadás, energia- és élelmiszer-ellátási zavarok sorozata – írja Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Magyar Nemzetben megjelent véleménycikkében. Meglátása szerint a válság, hatását tekintve, bukott és talpon maradó államokra osztja fel a világot, köztük pedig újraosztva a javakat is. Nemcsak a harmadik világ országai bukhatnak el, hanem a fejlett nyugati országokban is elkeseredett kísérletek láthatók arra, hogy működésben tartsák a gazdaságot.

A tárcavezető szerint az infláció nem csupán növekszik, de nem tudni, hol és mikor tetőzik majd. Ezzel párhuzamosan a gazdasági növekedési kilátások romlanak, a recessziós kockázat emelkedik. „Az „extrém stagfláció”, két számjegyű infláció és recesszió miatt a különböző piacokon tevékenykedő befektetők feszültek, idegesen csapkodnak, azaz a volatilitás emelkedik, a tőke hazamenekül. Ilyenkor szinte csak egy dolog biztos: hogy a dollár erősödik, minden más valuta pedig gyengül” – fogalmaz.

Mások mellett megjegyzi, hogy Európában a helyzet különbözik az amerikaitól. Utóbbit ugyanis „le kell hűteni”, miközben a kontinens meglátása szerint egy teljesen felesleges szankciós háborúba lavírozta magát, ami súlyosbítja az energiaválságot, illetve az inflációt. Ráadásul így már kevésbé a piaci folyamatoktól, sokkal inkább geopolitikai döntésektől függ a mutatók alakulása, amihez komoly spekulatív tevékenység társul a piacokon, fokozva az árak ingadozását.

Mindezzel együtt „jó” úton haladunk szerinte afelé, hogy Amerika és Németország is recesszióba kerül 2023-ban.

Itthon valószínűleg sikerül elkerülni a recessziót, de a gazdaság növekedése 2023-ban erősen lassulhat.

Egy biztos – emeli ki a gazdaságfejlesztési miniszter –, a legtöbb ország – élükön leginkább Magyarországgal – már felismerte, hogy az infláció hatásaitól meg lehet védeni az embereket, el kell kerülni a megélhetési válságot. „A nagyobb kihívás azonban még előttünk áll” – olvasható.