A minisztérium közleménye szerint tárcavezető az Indo-Pacific Forum nevű rendezvényen hangsúlyozta, hogy a fegyveres konfliktus egyik fontos következménye, hogy át kell alakítani a Kelet és Nyugat közötti az ellátási láncokat, mivel ezek fenntartása létfontosságú az európai gazdaság szempontjából.

Aláhúzta: az Európa és az indiai-, csendes-óceáni régió közötti gazdasági együttműködés javításának elmaradása komoly növekedési potenciáltól fosztaná meg mindkét oldalt, a kormányoknak és a brüsszeli intézményeknek ezért feladata a pragmatikus, kölcsönösen előnyös, aktív kapcsolatok erősítése.

Szijjártó Péter emlékeztetett rá, hogy Magyarország a tizedik legnyitottabb gazdaság a világon, ahol rendkívül fontos szerepet tölt be a külföldi működőtőke, és az export a bruttó hazai termék (GDP) több mint 85 százalékát adja. Mint rámutatott, csak tavaly 25 százalékkal nőtt az ország kivitele, és egyben a délkelet-ázsiai térséggel folytatott kereskedelem rekordja is megdőlt, annak volumene meghaladta a 13,5 milliárd dollárt.

„Magyarország jól teljesít a délkelet-ázsiai térséggel való együttműködésben, hiszen most már három éven keresztül innen érkeztek a legnagyobb beruházások Magyarországra” – emelte ki. Ezért úgy gondolom, nem meglepetés, hogy

Magyarország pragmatikus együttműködést sürget Ázsia délkeleti része és Európa között a kölcsönös előnyök mentén”

– fogalmazott.

A miniszter úgy vélekedett, hogy a külkapcsolatok megerősítik az Európai Uniót, ezért fel kell gyorsítani az egyeztetéseket a térségbeli országokkal a partnerségi és együttműködési megállapodásokról, illetve fontosnak nevezte a szabadkereskedelmi egyezmény megkötését Indonéziával, Új-Zélanddal és Ausztráliával.

„Mi, Magyarországon, nagyon sokat tettünk annak érdekében, hogy a magyar gazdaság versenyképes legyen, ezért most az Európai Unión, Brüsszelen, az Európai Bizottságon van a sor, hogy elhárítsa azokat a kereskedelmi akadályokat, amelyek még mindig nehezítik Európa kereskedelmét a világ néhány gyorsan fejlődő térségével” – mondta.

Kitért a Kínával folytatott együttműködésre is, és kijelentette: „be kell látni, függetlenül a politikai ideológiáktól és az ezek által kreált vitáktól, hogy

az európai gazdaság ma nem tud, nem tudna megfelelően funkcionálni a kínai beszállítások nélkül,

és be kell látni azt is, hogy az európai gazdaság fejlődéséhez, modernizálásához a kínai beruházások nagy mértékben hozzájárulnak”.

A miniszter ezért az EU–Kína beruházásvédelmi és beruházásösztönzési megállapodásról zajló tárgyalások mielőbbi lezárására szólított fel.

Beszámolt arról is, hogy a hazánkban jelen lévő nyugat-európai vállalatok közül több is azt kérte tőle, győzzön meg kínai beszállító cégeket arról, hogy hozzanak létre gyárat Magyarországon, ami egyértelműen nincs összhangban a politikai diskurzussal.

A rendezvényre az EU tagállamain kívül Ausztrália, Banglades, Dél-Korea, az Egyesült Államok, a Fülöp-szigetek, Kambodzsa, Kanada, India, Indonézia, Japán, Malajzia, Mongólia, Nagy-Britannia, Nepál, Új-Zéland, Mianmar, Svájc, Thaiföld, Kelet-Timor és Vietnám kapott meghívást.