eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét a Karmelita kolostorban, ahol munkavacsora keretében tárgyalnak 2022. május 9-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Szakértő: ajánlhat olyat az unió, amiért megéri leválni az orosz olajról

Hétfő este az Európai Bizottság elnöke, majd kedd délelőtt a francia elnök egyeztetett a magyar kormányfővel az Oroszországgal szembeni hatodik uniós szankciós csomagról, amely az orosz kőolajról való leválást is tartalmazza.

A Méltányosság Politikaelemző Központ nemzetközi igazgatója, Lakatos Júlia érdeklődésünkre azt mondta: időhúzással eredményt lehet elérni embargóügyben.

"Azt látjuk, hogy van egy háborús alkudozás, egy nagyon erős zsarolási, megszorítási kísérlet Oroszország felé az Európai Unió részéről. Ebben a konfliktusban nagyon nagy szüksége van az uniónak arról, hogy egységesek legyenek a tagállamok. De közben van egy belső erőpróba is, hiszen nagyon sok politikai szereplőnknek megváltozott a közelmúltban a szerepe és az ereje. Azt látjuk, hogy

megváltozott a német–francia erőviszony Macron javára, Orbán Viktornak is megerősítették a legitimációját,

és még más kelet-európai politikusnál megfigyelhettük ezt" – mondta Lakatos Júlia.

Próbálgatják, meddig lehet elmenni

A szereplők a lehető legelőnyösebb alkut igyekeznek kicsikarni maguknak, ezért időhúzás és komoly alkudozás jellemzi azon országok egy részét, amelyeket a szankciók hatodik köre egyértelműen sértene gazdaságilag.

"Itt abszolút nem csak ideológiai vagy morális kérdés van, hanem

érdeksérelem is fennáll, aminek gazdasági következménye lehetnek.

Pont Franciaországban egy év alatt 30 százalékkal növekedtek az energiaárak, tehát ez olyan dolog, ami akár azok részére is hátrányos, akik egyébként támogatnák ezeket a szankciókat. Ezért nagyon fontos az is, hogy milyen történelmi minták vannak egy országban" – vélekedik a szakember.

Mélyére látunk az alkudozás menetének

Mint elmondta, Magyarország szívesen tartozik a Nyugathoz, de ha fenyegetve érzi stabilitását, gazdasági szuverenitását, akkor hajlamos kelet felé fordulni vagy más partnert keresni. Véleménye szerint ezt most nem fogja hazánk meglépni, de ameddig el tudnak menni ebben az alkufolyamatban, addig el fognak menni, és időhúzással megpróbálnak előnyösebb feltételt elérni.

Lakatos Júlia szerint érdekes, hogy ennyire direkten belelátunk ebbe az alkufolyamatba: Ursula von der Leyen egy napon belül Magyarországra érkezett tárgyalni a megszorításokról, másnap pedig már Emmanuel Macron hívta Orbán Viktort.

Tudnak olyasmit ajánlani, ami kell Magyarországnak

"Ez a transzparencia egyébként nagyon fontos az Európai Unió számára és erősítheti az európai polgárok az unióba vetett hitét. Nemcsak engedményekkel tudnak szerintem operálni. Persze politikai és gazdasági engedményeket is tudnak tenni, egyelőre az volt az ajánlat, hogy kitolják azt az időt, amikor le kéne válni az orosz olajról, de úgy gondolom, hogy attól függően, hogy mely országnak mi az érdeke, politikai engedményeket fognak próbálni kicsikarni.

Gondolok itt a pénzügyi finanszírozásra, amit tavaly nem kapott meg Magyarország,

ez adott esetben megéri azt a politikai kockázatot, hogy szembe menjenek Oroszországgal" – tette hozzá Méltányosság Politikaelemző Központ nemzetközi igazgatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 4. 20:22
×
×
×
×