Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét a Karmelita kolostorban, ahol munkavacsora keretében tárgyalnak 2022. május 9-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Szakértő: ajánlhat olyat az unió, amiért megéri leválni az orosz olajról

Hétfő este az Európai Bizottság elnöke, majd kedd délelőtt a francia elnök egyeztetett a magyar kormányfővel az Oroszországgal szembeni hatodik uniós szankciós csomagról, amely az orosz kőolajról való leválást is tartalmazza.

A Méltányosság Politikaelemző Központ nemzetközi igazgatója, Lakatos Júlia érdeklődésünkre azt mondta: időhúzással eredményt lehet elérni embargóügyben.

"Azt látjuk, hogy van egy háborús alkudozás, egy nagyon erős zsarolási, megszorítási kísérlet Oroszország felé az Európai Unió részéről. Ebben a konfliktusban nagyon nagy szüksége van az uniónak arról, hogy egységesek legyenek a tagállamok. De közben van egy belső erőpróba is, hiszen nagyon sok politikai szereplőnknek megváltozott a közelmúltban a szerepe és az ereje. Azt látjuk, hogy

megváltozott a német–francia erőviszony Macron javára, Orbán Viktornak is megerősítették a legitimációját,

és még más kelet-európai politikusnál megfigyelhettük ezt" – mondta Lakatos Júlia.

Próbálgatják, meddig lehet elmenni

A szereplők a lehető legelőnyösebb alkut igyekeznek kicsikarni maguknak, ezért időhúzás és komoly alkudozás jellemzi azon országok egy részét, amelyeket a szankciók hatodik köre egyértelműen sértene gazdaságilag.

"Itt abszolút nem csak ideológiai vagy morális kérdés van, hanem

érdeksérelem is fennáll, aminek gazdasági következménye lehetnek.

Pont Franciaországban egy év alatt 30 százalékkal növekedtek az energiaárak, tehát ez olyan dolog, ami akár azok részére is hátrányos, akik egyébként támogatnák ezeket a szankciókat. Ezért nagyon fontos az is, hogy milyen történelmi minták vannak egy országban" – vélekedik a szakember.

Mélyére látunk az alkudozás menetének

Mint elmondta, Magyarország szívesen tartozik a Nyugathoz, de ha fenyegetve érzi stabilitását, gazdasági szuverenitását, akkor hajlamos kelet felé fordulni vagy más partnert keresni. Véleménye szerint ezt most nem fogja hazánk meglépni, de ameddig el tudnak menni ebben az alkufolyamatban, addig el fognak menni, és időhúzással megpróbálnak előnyösebb feltételt elérni.

Lakatos Júlia szerint érdekes, hogy ennyire direkten belelátunk ebbe az alkufolyamatba: Ursula von der Leyen egy napon belül Magyarországra érkezett tárgyalni a megszorításokról, másnap pedig már Emmanuel Macron hívta Orbán Viktort.

Tudnak olyasmit ajánlani, ami kell Magyarországnak

"Ez a transzparencia egyébként nagyon fontos az Európai Unió számára és erősítheti az európai polgárok az unióba vetett hitét. Nemcsak engedményekkel tudnak szerintem operálni. Persze politikai és gazdasági engedményeket is tudnak tenni, egyelőre az volt az ajánlat, hogy kitolják azt az időt, amikor le kéne válni az orosz olajról, de úgy gondolom, hogy attól függően, hogy mely országnak mi az érdeke, politikai engedményeket fognak próbálni kicsikarni.

Gondolok itt a pénzügyi finanszírozásra, amit tavaly nem kapott meg Magyarország,

ez adott esetben megéri azt a politikai kockázatot, hogy szembe menjenek Oroszországgal" – tette hozzá Méltányosság Politikaelemző Központ nemzetközi igazgatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×