A februári ülésén az MNB grémiuma az alapkamatot 3,40 százalékra emelte az addigi 2,90 százalékról, emellett az egynapos betéti kamatot ugyancsak 3,40 százalékra, az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatát 5,40 százalékra emelte. Januárban szintén 50 bázisponttal 2,90 százalékra emelték a jegybanki alapkamatot.

A monetáris tanácsa március 8-i eredetileg nem kamatdöntő ülésén az ukrajanai háború miatt bekövetkezett forintgyengülés miatt a kamatfolyosó kiszélesítésével bővítette a rendelkezésre álló monetáris politikai mozgásteret. Az alapkamatot 3,40 százalékon hagyta, de a kamatfolyosó felső szélét 100 bázisponttal, 5,40 százalékról 6,40 százalékra emelte. A kiadott közlemény szerint az orosz-ukrán háború erősítette az áru- és pénzpiaci kockázatokat.

Az előző kamatmeghatározó ülés óta a felrobbanó energiaárak, a romló inflációs kilátások és a forintra nehezedő nyomás miatt egyszer 75, másodszor pedig 50 ponttal 5,85 százalékig emelték az egyhetes jegybanki betét kamatát, de a múlt héten már miután visszaerősödött az árfolyam, nem emeltek tovább.

A CIB Bank elemzői előrejelzésükben 4,40 százalékos alapkamatot várnak. Az OTP Bank elemzői azt írták, hogy márciusban a piac szerint 75 bázispontos alapkamat-emelés jöhet 4,15 százalékig, az OTP a korábbi ütemnek megfelelően 50 pontos emelést vár.

A testület 2021 júniusában jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba. Az alapkamat az emelési ciklus megkezdéséig 2020 júliusa óta állt 0,60 százalékon.