A koronavírus-járvány óriási csapást mért 2020-ban a globális, az európai és a hazai gazdaságra. 2021 év elején – a vakcinák megjelenését követően – azonban már a járvány lecsengésében és ezzel párhuzamosan a gazdaság töretlen fellendülésében bíztak világszerte az elemzők. Ehhez képest 2021 a globális chiphiány, az újabb árupiaci szuperciklus, az infláció megugrása, a deficit növekedése és az egyensúlyi mutatók megromlásának éve lett itthon és világszerte.

Február-márciusban fennakadások mutatkoztak az ellátási láncokban, ezek akkor még még csak egyszeri, átmeneti hatásnak tűntek. A félvezetőgyártás kapacitás problémái több autógyártó itthon és külföldön is leállásra kényszerítettek.

Az elemzők nyáron az is jelezték: idén egy új árupiaci szuperciklus veheti kezdetét. Az alapanyagok árának emelkedése számos termékben már nyár elején megjelent: emelkedésnek indult itthon és a világpiacon is az étkezési és a takarmánybúza ára, a szakmai szervezetek további áremelkedések prognosztizáltak.

Folytatódott az üzemanyagárak emelkedése is, a benzin literenkénti átlagára júniusban érte el az első rekordszintet, amelyet további, a literenként 500 forintot is meghaladó drágulás követett. November közepén végül a kormány lépett, bejelentette, hogy három hónapra 480 forinton rögzítik a normál benzin és a gázolaj árának felső határát.

Nyár közepén a második negyedéves csaknem 18 százalékos GDP-növekedés hatására több elemző felfelé módosította az éves növekedésre a várakozását.

Júliusban a fogyasztói árak még csak átlagosan 4,6 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az éves infláció akkor még lassult az előző havi, júniusi 5,3 százalékhoz képest. Ez azonban még egy nyugodt időszak volt – az őszi hónapokban már a fogyasztói árak emelkedésére figyelmeztetett a jegybank.

Az ősz már esszenciája volt a koronavírus válság okozta elhúzódó problémák negatív hatásainak. A Fitch Ratings Londonban bemutatott friss, felülvizsgált globális előrejelzése rámutatott, hogy a kínálati oldalon kialakult szűk keresztmetszetek miatt a korábban vártnál valószínűleg lassabban növekszik az idén a világgazdaság teljesítménye. A nemzetközi hitelminősítő 2021-re 6 százalékos GDP növekedésével számol globális szinten a korábban várt 6,3 százalékhoz képest.

A felfelé mutató inflációs kockázatok miatt a szigorítás útjára léptek a világ jegybankjai, az MNB is lépett, júliusban 30 bázisponttal 1,2 százalékra emelte az alapkamatot. Az MNB az ősz folyamán alapkamat mellett az egyhetes betéti kamaton is újabb és újabb kamatemeléseket hajtott végre. Így december elején már 3,3 százalék volt az irányadó kamat. Az év utolsó kamatdöntő ülésén pedig újabb 30 bázisponttal 3,6 százalékra emelték az irányadó rátát, ami bő egy hónap alatt már 180 bázispontos szigorítás.

2021 év vége az év eleji optimista elemzések korrekcióját hozta. Az MNB jelezte: a gyors növekedés ellenére a vártnál kisebb mértékben bővül a magyar gazdaság idén és jövőre, míg az inflációs várakozásokban a korábbinál pesszimistább forgatókönyvre kell felkészülni azt követően, hogy szeptemberben 5,5, októberben 6 és fél, novemberben pedig 7,4 százalék volt az infláció.

A költségvetési hiány is jelentősen megugrott az év második felétől. Csak novemberben több mint 1000 milliárd forint terhelte a kiadási oldalt, és így 3900 milliárdra duzzadt a deficit. A fiskális politika azonban decemberben behúzta a féket: egy 350 milliárdos beruházási csomag elhalasztásával. Varga Mihály pénzügyminiszter azt is bejelentette, hogy az eredetileg vállalt 5,9 százalékos GDP-arányos hiánycélt 2022-ben 4,9 százalékra csökkenti a kormány. Vagyis az idei 7,5 százalékos hiány után érdemben nagyobb deficitlefaragásra készül a kabinet.