Gyakorlatilag az Egyesült Államokba költözött a bitcoinbányászat, mióta Kína júniusban betiltotta azt. 2019-ben még a távol-keleti ország felelt a termelés háromnegyedéért. A tiltás életbe lépésével először közel 40 százalékkal esett vissza a bányászat, míg a betiltást követő hónapokban – júliusban és augusztusban – komolyabb, mintegy 20 százalékos visszapattanás volt tapasztalható – írja az Euronews.
Ez arra utal, hogy a kínai bitcoinbányák számítógépeit, vagy legalábbis azok egy részét más országokba telepítették át. Korábban sok szó esett arról, hogy a skandináv országok szerepe megnőhet a bitcoinbányászatban, köszönhetően a megújuló energiaforrásoknak és az energia viszonylag alacsony árának.
A legfrissebb adatok azonban mást mutatnak. A május és augusztus közötti időszakban a bányák
- 35 százaléka az Egyesült Államokban,
- 18 százaléka Kazahsztánban,
- 11 százaléka pedig Oroszországban
működött.
Az Egyesült Államok elsősorban a Washington államban elérhető olcsó vízenergia miatt lett vonzó, Kazahsztán ugyanakkor energiaszükségletét 70 százalékban szénből fedezi.
Az iparág rendkívüli mennyiségű energiát használ fel. Becslések szerint a Bitcoin jelenleg a globális villamosenergia-termelés közel fél százalékát használja fel, ugyanakkor a bányászat környezetterhelése nem korlátozódik az üvegházhatású gázok kibocsátására, hiszen a számítógépek gyorsan elavulnak, így sok ezer tonnányi elektronikai hulladék is keletkezik.
