INFORÁDIÓ
2022. december 9. péntek
Natália

aréna

madár istván

covid

infláció

szabó lászló

hold alapkezelő

portfolio

gazdaság

Üzemanyagot szállító tartálykocsi egy manchesteri benzinkúton 2021. szeptember 27-én. Az elmúlt napokban fennakadások voltak a lakosság élelmiszer- és üzemanyagellátásában Nagy-Britanniában, mivel a Brexit nyomán nincs elég kamionsofőr az országban. Sokan pánikvásárlásba és felhalmozásba kezdtek, néhány benzinkútnál óriási sorok alakultak ki. Grant Shapps brit közlekedési miniszter szeptember 25-én bejelentette, hogy ötezer külföldi kamionsofőr kaphat soron kívül átmeneti nagy-britanniai munkavállalási engedélyt, mindenekelőtt üzemanyag- és élelmiszerszállító teherautók vezetésére.

Szakértő: nem lehet mindent ráfogni a járványra

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Az infláció visszafogása érdekében elsősorban a pénzmennyiség csökkentését és a növekedés megállítását kell elérni a jegybanknak – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője. Madár István, valamint Szabó László, a Hold alapkezelő felügyelőbizottságának vezetője mások mellett arról is beszélt, hogy szerintük a politikusok túl sok mindent fognak a koronavírus-járvány gazdasági hatásaira, a valós okokról azonban nem beszélnek.

InfoRádió – Aréna - Madár István és Szabó László
 

Madár István meglátása szerint még mindig mindenki nézi azt, hogy milyen lesz az új világ a koronavírus-válság után. A mostani helyzet valóban nagyon zavarba ejtő, hiszen korábban megszokott volt, hogy ha volt kereslet, akkor lett kínálat, az árak pedig szépen nyugodtan, egy versenyjogi piachoz hasonló módon alakultak, tehát nem voltak őrült nagy megugrások, sem áruhiányok – fogalmazott a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője, utalva Nagy-Britanniára, ahol például most a Shelltől a British Petrolig mindenki bizonygatja, hogy „biz' Isten rengeteg üzemanyaguk van”, csak éppen nincs, aki a megfelelő helyre szállítsa, ami következtében jött a pánik és a megugró kereslet, amit nem tud kielégíteni a kínálat. Korábban ilyen típusú minták sosem voltak láthatók, amiben a brexit és az üzleti bizonytalanság is mind–mind közrejátszanak – tette hozzá.

Szabó László ezt kiegészítendő megjegyezte, szerinte

egy kicsit „bullshit”, hogy a kormányok mindent ráfognak a Covidra.

Mindezt alátámasztandó hozzátette: van egy csomó technológiai váltás, ami ismert már évek óta, és megy a saját újtán, lásd a gépkocsiiparban az elektromos autók térnyerése. Maradva az utóbbi példánál megjegyezte, egy elektromos autóhoz állítólag tízszer több chip kell, mint egy benzinüzeműhez vagy gázolaj típusúhoz. Vagyis, mindenki meglepődik, hogy „ó, milyen kevés chip van”, miközben nem arról van szó, hogy több autót gyártanak a világon, hanem több chip kell, amivel szerinte az autóipari menedzsereknek számolniuk kellett volna. De ugyanez a helyzet az energia ügyében is.

„Hát a francokat! Van egy környezetvédelmi elkötelezettség, bezárták az atomerőműveket stb., és amíg egyébként nem volt komolyabb kereslet a Covid meg egyéb miatt, addig ez nem okozott problémát, de amikor visszaáll a világ egy nagyobb fejlődésre, akkor hirtelenjében hiányoznak a szénkapacitások, hiányoznak az atomerőmű-kapacitások, és mindeki azt mondja, hűha, Covid. Hát a francokat Covid!” – fejtette ki a Hold alapkezelő felügyelőbizottságának vezetője, hozzátéve, hogy mindezek évek óta kulminálódó trendeknek a megnyilvánulásai. Csak nyilván az angol miniszterelnöknek is sokkal egyszerűbb a koronavírusra, meg mindenféle „hülyeségre” fognia az ellátási problémákat, minthogy elismerné a saját hibáit a brexit miatt, vagy ha azt már végig is csinálták, akkor az egyébként előrelátható következményekre jobban fel kellett volna készülniük – tette hozzá a szakértő.

Ki vagy mi fékezi meg az inflációt?

Az InfoRádió Aréna című műsorában mások mellett arról is szó esett, hogy az infláció visszafogása érdekében elsősorban a pénzmennyiség csökkentését és a növekedés megállítását kell elérnie a jegybanknak.

A Portfolio vezető makrogazdasági elemzője kifejtette: szűken értelmezve az inflációnak – tehát annak, hogy bemegyünk a boltba és drágább a termék – az okai az elhalasztott kereslet, a nagy költségvetési és monetáris élénkítés és a kínálati problémák. Szerinte, ha utóbbiak eltűnnek, akkor igaza lesz a jegybankoknak, hogy az árupiacon eltűnik az infláció. Ugyanakkor ettől még ott marad a másik kérdés, hogy föl vannak pumpálva a részvénypiacok, ingatlanpiacok – mutatott rá –, ami meg a válság előtt is jelenség volt, hogy az infláció eltűnt, és a gazdagokat gyarapította gyakorlatilag azzal, hogy reáleszközök árai, megtakarítási eszközök árfolyamai emelkedtek fölfele.

„Ha ezt meg akarja a jegybank állítani, vagy általában az állam, a gazdaságpolitika – ami egy kérdés számomra, mert annak sok növekedési kockázata van –, de ha meg akarná, akkor azt gondolnám, hogy

elsősorban a pénzmennyiség csökkentését, vagy legalábbis a növekedésnek a megállítását kellene tennie”

– fogalmazott.

Nyitókép: MTI/AP/Jon Super

Kapcsolódó hang

Infláció – Madár István (Aréna részlet)
 
A Covid valós hatása – Madár István és Szabó László (Aréna részlet)
 
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018