Infostart.hu
eur:
386.65
usd:
333.22
bux:
121185.02
2026. március 3. kedd Kornélia
A koronavírus-járvány terjedése miatt bezárt szállodák és a turizmus iparág dolgozói iránt kifejezett szolidaritás jeleként szív alakban világítanak a budapesti Danubius Hotel Flamenco szálloda ablakai 2020. március 25-én.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Hitelmoratórium: fontos kérdés tisztázását várja a szállodaszövetség

Sok a kérdőjel, hogy milyen feltételekkel maradhatnak november elseje után is a moratóriumban a turizmusban dolgozó vállalkozások. A legfontosabb tisztázásra váró kérés, hogy melyik évet kell alapul venni a bevételcsökkenés megállapításához.

Bár már a múlt héten megjelentek értesülések arról, hogy milyen feltételekkel igényelhető november 1-je után a hitelmoratórium, a döntést hétfőn hivatalosan is bejelentette a pénzügyminiszter. Varga Mihály úgy fogalmazott: idén novembertől jövő év június 30-ig a rászorulók továbbra is igénybe vehetik a hiteltörlesztési moratóriumot. „Ezt kérhetik

  • a nyugdíjasok,
  • a gyermeket várók, illetve nevelők,
  • a közfoglalkoztatottak és
  • azok a magánszemélyek, akiknek az előző évihez képest csökkent a jövedelmük”

– közölte a Facebookra feltöltött videójában a pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy a vállalkozások esetében azok kérhetik a hosszabbítást, ahol az árbevétel 25 százalékkal esett az előző évihez képest. A vállalkozások éppen ez utóbbi értelmezésével vannak gondban, azzal, hogy melyik évet kell bázisévként figyelembe venni, vagyis, hogy

melyik az az év, amely alapján meg lehet állapítani a bevételcsökkenést.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke érdeklődésünkre azt mondta, ez különösen kényes kérdés a turizmus-vendéglátással foglalkozó vállalkozások számára, hiszen a 2020-as évük eleve nagyon gyenge volt. Baldauf Csaba kifejtette: a szállodaipar erősen érintett volt a hitelmoratóriumban, hiszen az egyik legnagyobb vesztese a Covid-válságnak. Ezért a legfontosabb kérdés az ágazat számára az, hogy a bázisévet hogyan értik.

Az elnök azt is elmondta, hogy álláspontjuk szerint a jövedelemcsökkenés alapjaként 2019-et kellene figyelembe venni, amikor valóban egy teljes év volt folyamatos vendégforgalommal. Ez lehetővé tenné, hogy jövő júniusig lényegesen több vállalkozás maradjon adott esetben a moratóriumban – magyarázta. Szemben a 2020-as évvel, ahol már a 2019-es évhez képest 30-35 százalékos árbevétel-veszteség is a kedvezőbb kategóriába tartozott.

"Ezekhez a veszteségekhez képest további 25 százalékot felmutatni… Lényegében ezek a vállalkozások már nem léteznének”

– mutatott rá.

A Pénzügyminisztérium megkeresésünkre rövid tájékoztatásában azt írta, hogy a vonatkozó kormányrendelet alapján azon vállalkozások élhetnek november 1-je után is a hitelmoratórium lehetőségével, amelyeknél a tevékenységükből származó nettó árbevétel a kérelem benyújtását megelőző 18 hónapban legalább 25 százalékkal csökkent. De feltétele az is, mint írták, hogy a vállalkozás 2020. március 18. és a kérelem benyújtásának napja közötti időszakban nem kötött kedvezményes gazdaságélénkítő hitel, illetve kölcsön felvételére vonatkozó új szerződést.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége szerint továbbra is nyitott a kérdés. A turizmus-vendéglátással foglalkozó cégek helyzetét az is nehezíti, hogy közülük sokan éltek a kedvezményes gazdaságélénkítő kölcsönök lehetőségével, mert másképp nem tudtak volna talpon maradni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Az iráni háború következményekkel járhat Moszkva és Peking számára is

Mit jelent Teherán két támogatója, Oroszország és Kína számára az iráni vezetés likvidálása? Nyugati kommentátorok szerint az amerikai-izraeli akció világossá tette korlátaikat. Az orosz médiában viszont megjelent: azután, hogy gyakorlattá vált más országok vezetőinek megölése, Kijevben is riadalom lehet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Kiszivárgott a brüsszeli terv: olyan hatalom kerülhet Brüsszel kezébe, amitől Magyarország rég rettegett

Kiszivárgott a brüsszeli terv: olyan hatalom kerülhet Brüsszel kezébe, amitől Magyarország rég rettegett

Az Európai Bizottság készülő új iparszabályozási támogatási rendelete egyszerre puhítja fel a „Made in Europe” szabályokat és erősítené Brüsszel hatáskörét a stratégiai ágazatokba irányuló külföldi befektetések ellenőrzésében, ami húsba vágóan érintheti a kínai beruházásoktól egyre inkább függő Magyarországot. A Contexte által megszerzett tervezet szerint a Bizottság nagyobb rugalmasságot engedne az európai gyártási kritériumok alól, miközben központosítaná az egységes piacot érintő befektetések felügyeletét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×