eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke tájékoztatást ad a szervezet 2019. évi szakmai tevékenységéről és az intézmény működéséről az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. július 2-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

0 százalékos szja? Az ÁSZ-elnök elmondta, hogy lehetséges

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy mindenki megfelelő megélhetést találjon idehaza, az ember pedig annyira értékes, hogy egyáltalán nem kellene adóztatni azért, mert dolgozik, így a személyi jövedelemadó akár nulla százalékos is lehetne - olvasható a Magyar Nemzet szerdai lapszámában.

Domokos László a lapban kifejtette: nagyon fontos, hogy mindenki érdekelt legyen abban, hogy aki Magyarországon akar dolgozni, az ezt meg is tehesse. Ehhez az kell, hogy az állam mindenki számára megteremtse az esélyegyenlőséget a munkához jutáshoz, a hazai munkavállaláshoz.

A munkabér után fizetendő terhekről szólva elmondta: annak egyik része

a jövedelemadó, amelyet sokszor büntetésként érzékelnek az adófizetők.

A másik része a társadalombiztosításhoz befolyó közterhek köre, ez adja a fedezetet a nyugdíjhoz, a szolidaritás költségeihez, betegség esetén a gyógyításhoz, illetve a segélyekhez. Utóbbi járulék azonban nem teher, hanem megelőlegezett kiadás a személyes biztonság érdekében.

Domokos László szerint az adókat, amennyire csak lehet, vissza kell venni. Hozzáfűzte, hogy a kormányzat ezt a folyamatot már meg is kezdte. Emlékeztetett, hogy 2019. január 1-jétől a munkaviszonyban álló nyugdíjasok, 2020. július elseje óta pedig foglalkoztatási formától függetlenül minden munkát végző nyugdíjas mentesül a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék megfizetési kötelezettségétől. 2020 januárjától a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kaptak szja-mentességet, legutóbb pedig arról született döntés, hogy a 25 év alatti fiataloknak 2022. január elsejétől a nemzetgazdasági átlagkereset mértékéig nem kell szja-t fizetniük.

A kormány és a vállalkozók közötti, több évre szóló bérmegállapodás alapján a cégek által fizetett járulék csökkentése is elindult - idézte fel az ÁSZ elnöke. Ennek jelenleg az utolsó événél tartunk: 2017-ben 27 százalék volt a szociális hozzájárulási adó mértéke, az elvonás jelenleg 15,5 százalék.

Hozzáfűzte, hogy a költségvetés a céges elvonási kulcsok csökkentésével sem jutott kevesebb pénzhez, mivel a bérekben jelentős emelkedés történt, így az állam több személyi jövedelemadóhoz és többletjárulékhoz jutott. Ezzel együtt pedig a korábbi mintegy 25 százalékos feketegazdaság Európa egyik legalacsonyabb sávjába húzódott le, hat-hét százalékra.

"A magyar gazdaságpolitika kulcskérdése, sőt sikerének titka a foglalkoztatáspolitika sikere, amely mögött egy olyan ösztönző, állami akadályokat lebontó folyamatot kell látni, amely egyrészről priorizálja, hogy mindenki dolgozzon, másrészről pedig lehetőséget is ad erre" - jelentette ki az ÁSZ elnöke.

Címlapról ajánljuk
Rengetegen halnak bele ebbe a betegségbe, pedig odafigyeléssel megelőzhető a kialakulása

Rengetegen halnak bele ebbe a betegségbe, pedig odafigyeléssel megelőzhető a kialakulása

Magyarországon 2022-ben a krónikus betegségek okozta halálesetek között a negyedik leggyakoribb volt a májbetegség. A krónikus májbetegek száma világszerte eléri a másfél milliárdot, és évente mintegy kétmillió ember hal meg ilyen betegség következtében – mondta az InfoRádióban a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikájának munkatársa abból az alkalomból, hogy idén is megtartják április 19-én a máj világnapját.

Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

A nagy nemzetközi sportesemények kapcsán általában a közvetlenül látható eredményeket értékeljük, vagyis a kimagasló sportteljesítményt, ugyanakkor sokan felhívják a figyelmet arra a hosszú évekig tartó munkára és a kitartásra is, amely egy-egy teljesítmény mögött áll – ez áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében, amely az olimpikonná válás árát vizsgálta.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Dani Rodrik figyelmezteti az Egyesült Államokat: nem érdemes egy távolodó célt üldözni

Dani Rodrik figyelmezteti az Egyesült Államokat: nem érdemes egy távolodó célt üldözni

Számos ország közelmúltbeli esete azt mutatja, hogy a feldolgozóipari foglalkoztatás növelése ahhoz hasonló, mint amikor egy gyorsan távolodó célpontot üldöznénk. Az automatizálás és a képzettséget igénylő technológiák jelentősen valószínűtlenné tették, hogy a feldolgozóipar olyan munkaerő-felszívó hatással bírjon, mint amilyennel egykor rendelkezett. Ez azt jelenti, hogy a jövő „jó munkahelyeit” a szolgáltatóiparban kell megteremteni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×