INFORÁDIÓ
2021. szeptember 21. kedd
Máté, Mirella

munkaerőhiány

zöldség-gyümölcs termelői szervezetek

mezőgazdaság

Munkások görögdinnyét pakolnak pótkocsira Kovács Zoltán gazdálkodó dinnyeföldjén a Békés megyei Medgyesegyháza közelében 2021. július 14-én. A napokban megkezdődött a görögdinnyeszüret az ország déli térségeiben, és az utóbbi hetek kedvező időjárása miatt kiváló minőségre számítanak a termelők, akik a hőségben jellemző nagyobb keresletet folyamatosan, akár szeptember közepéig is ki tudják elégíteni. Az idén mintegy 3500 hektáron termesztenek görögdinnyét Magyarországon, és mintegy 150-160 ezer tonna termés várható.

Hatalmas kárt okoz a munkaerőhiány a magyar cégeknek

Infostart

Évente 50-80 milliárd forint bevételkiesést jelent a munkaerőhiány, illetve a munkaerő minősége a zöldség-gyümölcs ágazatnak.

A munkaerőhiány mostanra olyan kritikussá vált, hogy a zöldség-gyümölcstermesztők kénytelenek elfogadni azt a tényt, egyáltalán nem biztos, hogy akkor és annyi emberrel tudnak aktuálisan dolgoztatni, mint amennyire éppen szükség lenne. Emiatt pedig kénytelenek a szükségesnél tovább a fán hagyni a gyümölcsöt vagy a földben a zöldséget, ez viszont alapvetően befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét is egyaránt – mondta a Világgazdaságnak Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke.

Hozzátette: a zöldség-gyümölcs ágazat termelési értéke 300 milliárd forint, miközben körülbelül 15-25 százalék közötti a munkaerőhiányra visszavezethető mennyiségi vagy minőségi veszteség.

Becslések szerint az ágazatban összesen mintegy 140 ezer főállású dolgozik, a részmunkaidős vagy szezonális munkásokkal együtt azonban 200-250 ezer embernek ad munkát.

Az elnök elmondása szerint a mezőgazdasági munkák legalább középfokú szakképesítést igényelnének, de az esetek 80-90 százalékban betanított munkással kell beérjék a munkáltatók, és még belőlük is hiány van.

Még nagyobb gond, hogy a fiatalok számára nem vonzó már ez az ágazat, az alkalmazottak zöme 50 év feletti, még úgy is, hogy az elmúlt években jelentősen nőttek a bérek.

Egy napszámos az északkeleti országrészben ugyan még csak 8-10 ezer forint körüli napi bért keres, az ország középső és nyugati részében azonban már napi 10-12 ezer forint alatt senki nem megy a földekre,

de nem ritka a 15 ezer forint körüli napszám sem, és mindez a nem szakképzett fizikai munkaerőre vonatkozik.

Külföldi vendégmunkások számára a magyar agrárium nem vonzó alternatíva, az ukrán és a román munkaerő inkább Nyugat-Európában vállal munkát. Apáti Ferenc elmondása szerint az automatizálás és a robotizálás a zöldség- és gyümölcstermesztésben még azokon a területeken is gyerekcipőben jár, amelyekben egyáltalán lehetséges a használatuk. A betakarításnál, a metszésnél és a termésritkításnál a munkafolyamatok 70-80, de akár 90 százalékában csak élő munkaerővel végezhető.

A munkaerőhiány területi visszaesést is okozott elsősorban a kézimunka-igényes ágazatokban, vagyis ma már kisebb területen termesztik az adott gyümölcsöt vagy zöldséget, mint korábban. A legnagyobb munkaerő-igénnyel rendelkező ágazatok, mint például a kajszi és az őszibarack, az alma, a málna, a szeder, a kézi betakarítású szabadföldi és a hajtatott zöldségek jelentős, 30-40 százalékot közelítő vagy meghaladó területi visszaesést szenvedtek el az elmúlt évtizedben.

Stagnálásra vagy esetleg enyhe növekedésre csak a viszonylag kevés munkaerőt igénylő ágazatok voltak képesek, mint például a bodza, a dió, a meggy, a szilva és a totálisan gépesített szabadföldi zöldségek.

Nyitókép: Munkások görögdinnyét pakolnak pótkocsira a Békés megyei Medgyesegyháza közelében 2021. július 14-én. MTI/Rosta Tibor
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018