eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Építőanyag-válság: exporttilalmat is bejelenthet a kormány

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke az InfoRádióban elmondta, nem feltétlenül hatósági áras téglával oldható meg, hogy ne legyen megfizethetetlen idén egy otthonfelújítás, lehetnek más eszközök is a kormány kezében.

Május végén 25-30 százaléknál tartott az építőipari áremelkedés - mondta az InfoRádiónak az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke.

Koji László szerint árubőséget kellene teremteni, és nem szabadna engedni a kulcstermékek exportját.

"A meredek áremelkedést március végétől tapasztaljuk, jeleztük is a kormánynak,

hogy a piac szereplői ezt nem fogják tudni megoldani" - mutatott rá.

Az elmúlt másfél évben a világjárvány miatt az építőanyag-gyártás területén dolgozó cégek jelentős része nem termelt vagy csak részlegesen, most pedig a járvány elmúltával egy másfél évvel elhalasztott kereslet jelent meg hirtelen; most tehát kevesebb az előre gyártott anyag, raktárra pedig nem termelt senki.

Ebből kifolyólag a múlt évben az építőipari szereplők 2020-ban az összes beépített anyag 48 százalékát importból szerezték be, ezért Koji László szerint meg kell nézni termékenként, hogy az árváltozást mi okozza.

"A faipari termékeknél, az acélárunál, a kőzetgyapotnál és egyes szigetelőanyagoknál az építőanyag gyártásához szükséges alapanyagok előállítási ára emelkedett erőteljesen" - folytatta Koji László.

A fogyasztói drágulás összetételéről is beszélt:

  • a kivitelezők 8 százalékkal emelték az ő saját szolgáltatásuk árát - ez építésnél, felújításnál 10 százalékos Budapesten
  • az anyagkereskedők 5-7 százalék körül emeltek
  • az építőanyagoknál a kulcstermékeknél van, ahol 100 százalékos is volt az áremelkedés (erről beszélt a minap Orbán Viktor, amivel kapcsolatban jelezte, hogy bejelentések jönnek).

Hogy milyen kormányzati intézkedéseket tart elképzelhetőnek arról Koji László azt mondta, nem feltétlenül a szigorban, a "hatósági áras téglában" keresendő a megoldás.

"A kulcskérdés az lehet,

hogyan lehet árubőséget előállítani a piacon az itthon gyártott kulcstermékeknél, például exporttilalom vagy -korlátozás elképzelhető"

- mondta.

Hozzátette: legalább regisztrációs kötelezettségre lenne szükség, hog látni lehessen, mi megy ki az országból.

Ezen kívül az anyagkereskedők "ügyessége" is lényeges tényező lehet a kialakuló válságban, most ugyanis alternatív csatornákon próbálják az anyaghiányt kezelni és az árakat stabilizálni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×