Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Nyitókép: Pixabay

Építőanyag-válság: exporttilalmat is bejelenthet a kormány

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke az InfoRádióban elmondta, nem feltétlenül hatósági áras téglával oldható meg, hogy ne legyen megfizethetetlen idén egy otthonfelújítás, lehetnek más eszközök is a kormány kezében.

Május végén 25-30 százaléknál tartott az építőipari áremelkedés - mondta az InfoRádiónak az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke.

Koji László szerint árubőséget kellene teremteni, és nem szabadna engedni a kulcstermékek exportját.

"A meredek áremelkedést március végétől tapasztaljuk, jeleztük is a kormánynak,

hogy a piac szereplői ezt nem fogják tudni megoldani" - mutatott rá.

Az elmúlt másfél évben a világjárvány miatt az építőanyag-gyártás területén dolgozó cégek jelentős része nem termelt vagy csak részlegesen, most pedig a járvány elmúltával egy másfél évvel elhalasztott kereslet jelent meg hirtelen; most tehát kevesebb az előre gyártott anyag, raktárra pedig nem termelt senki.

Ebből kifolyólag a múlt évben az építőipari szereplők 2020-ban az összes beépített anyag 48 százalékát importból szerezték be, ezért Koji László szerint meg kell nézni termékenként, hogy az árváltozást mi okozza.

"A faipari termékeknél, az acélárunál, a kőzetgyapotnál és egyes szigetelőanyagoknál az építőanyag gyártásához szükséges alapanyagok előállítási ára emelkedett erőteljesen" - folytatta Koji László.

A fogyasztói drágulás összetételéről is beszélt:

  • a kivitelezők 8 százalékkal emelték az ő saját szolgáltatásuk árát - ez építésnél, felújításnál 10 százalékos Budapesten
  • az anyagkereskedők 5-7 százalék körül emeltek
  • az építőanyagoknál a kulcstermékeknél van, ahol 100 százalékos is volt az áremelkedés (erről beszélt a minap Orbán Viktor, amivel kapcsolatban jelezte, hogy bejelentések jönnek).

Hogy milyen kormányzati intézkedéseket tart elképzelhetőnek arról Koji László azt mondta, nem feltétlenül a szigorban, a "hatósági áras téglában" keresendő a megoldás.

"A kulcskérdés az lehet,

hogyan lehet árubőséget előállítani a piacon az itthon gyártott kulcstermékeknél, például exporttilalom vagy -korlátozás elképzelhető"

- mondta.

Hozzátette: legalább regisztrációs kötelezettségre lenne szükség, hog látni lehessen, mi megy ki az országból.

Ezen kívül az anyagkereskedők "ügyessége" is lényeges tényező lehet a kialakuló válságban, most ugyanis alternatív csatornákon próbálják az anyaghiányt kezelni és az árakat stabilizálni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×