Infostart.hu
eur:
355.68
usd:
308.11
bux:
133520.12
2026. június 8. hétfő Medárd
Nyitókép: Pixabay

Építőanyag-válság: exporttilalmat is bejelenthet a kormány

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke az InfoRádióban elmondta, nem feltétlenül hatósági áras téglával oldható meg, hogy ne legyen megfizethetetlen idén egy otthonfelújítás, lehetnek más eszközök is a kormány kezében.

Május végén 25-30 százaléknál tartott az építőipari áremelkedés - mondta az InfoRádiónak az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke.

Koji László szerint árubőséget kellene teremteni, és nem szabadna engedni a kulcstermékek exportját.

"A meredek áremelkedést március végétől tapasztaljuk, jeleztük is a kormánynak,

hogy a piac szereplői ezt nem fogják tudni megoldani" - mutatott rá.

Az elmúlt másfél évben a világjárvány miatt az építőanyag-gyártás területén dolgozó cégek jelentős része nem termelt vagy csak részlegesen, most pedig a járvány elmúltával egy másfél évvel elhalasztott kereslet jelent meg hirtelen; most tehát kevesebb az előre gyártott anyag, raktárra pedig nem termelt senki.

Ebből kifolyólag a múlt évben az építőipari szereplők 2020-ban az összes beépített anyag 48 százalékát importból szerezték be, ezért Koji László szerint meg kell nézni termékenként, hogy az árváltozást mi okozza.

"A faipari termékeknél, az acélárunál, a kőzetgyapotnál és egyes szigetelőanyagoknál az építőanyag gyártásához szükséges alapanyagok előállítási ára emelkedett erőteljesen" - folytatta Koji László.

A fogyasztói drágulás összetételéről is beszélt:

  • a kivitelezők 8 százalékkal emelték az ő saját szolgáltatásuk árát - ez építésnél, felújításnál 10 százalékos Budapesten
  • az anyagkereskedők 5-7 százalék körül emeltek
  • az építőanyagoknál a kulcstermékeknél van, ahol 100 százalékos is volt az áremelkedés (erről beszélt a minap Orbán Viktor, amivel kapcsolatban jelezte, hogy bejelentések jönnek).

Hogy milyen kormányzati intézkedéseket tart elképzelhetőnek arról Koji László azt mondta, nem feltétlenül a szigorban, a "hatósági áras téglában" keresendő a megoldás.

"A kulcskérdés az lehet,

hogyan lehet árubőséget előállítani a piacon az itthon gyártott kulcstermékeknél, például exporttilalom vagy -korlátozás elképzelhető"

- mondta.

Hozzátette: legalább regisztrációs kötelezettségre lenne szükség, hog látni lehessen, mi megy ki az országból.

Ezen kívül az anyagkereskedők "ügyessége" is lényeges tényező lehet a kialakuló válságban, most ugyanis alternatív csatornákon próbálják az anyaghiányt kezelni és az árakat stabilizálni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter: „név szerint tudnunk kell, kik hagyták cserben a gyermekeket”

Magyar Péter miniszterelnök beszédével kezdte meg a kétnapos ülést az Országgyűlés. Gyermekvédelmi vezetőket menesztett a kormány, és létrehoznak egy 1 milliárd forintos kártérítési alapot.
Drónok sértették meg két európai ország légterét, nagy területszerzésekről számolt be az ukrán főparancsnok – Ukrajnai háborús híreink hétfőn

Drónok sértették meg két európai ország légterét, nagy területszerzésekről számolt be az ukrán főparancsnok – Ukrajnai háborús híreink hétfőn

Lettország és Moldova légterét is megsértette hétfőre virradóra egy-egy berepülő drón. A lett légtérbe tévedő drónt a NATO vadászgépei lőtték le, a moldovai légteret megsértő drón egy település közelében zuhant le. Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok szerint az ukrán haderő idén már több mint 600 km²-nyi területet szabadított fel az orosz megszállás alól. Csak májusban 100 km²-rel több területet hódítottak vissza az ukránok, mint amekkorát az oroszok megszereztek. Ezek alátámasztják azokat a korábbi megfigyelői számításokat, melyek szerint a 2023-as ukrán ellentámadás óta idén májusban először lett negatív az orosz területszerzés mérlege. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×