eur:
402.13
usd:
383.27
bux:
87542.1
2025. február 16. vasárnap Julianna, Lilla
Egészségre ártalmatlan tőzeges víz folyik a Balatonba a Nyugati-övcsatornából a balatonmáriafürdői molónál 2019. november 17-én.
Nyitókép: MTI/Varga György

Mutatjuk a jelenlegi legolcsóbb, Balaton-parti ingatlant

A legdrágábbról pedig mindent elmondunk. Kiderült, érdemes-e álmodozni tavi nyaralóról.

A Növekedés.hu az Ingatlan.com segítségével azt járta körül, megéri-e most befektetni a balatoni újlakás-piacon.

Ami biztos, hogy újlakás-átadásokat tekintve a Balaton déli partja (illetve Somogy megye) már Budapestet is megelőzi, a négyzetméterár számos tóparti településen 1 millió forint felett van; tavaly 28 ezer lakást adtak át, hasonló eredményre legutóbb 2009-ben volt példa, a mezőnyben pedig Győr-Moson-Sopron és Pest megye után már Somogy a dobogós a főváros helyett (mintegy 600 százalékos bővüléssel 8 év alatt).

A folyamatokat a "karanténhatás" is hajtja, sokan költöznek hosszabb-rövidebb időre a Balatonhoz az év folyamán.

Az árfellendülés a használt ingatlanokra is kiterjed a magyar tenger partján.

A legmagasabb négyzetméterárak Szántódon, Balatonlellén, Balatonszemesen, Keszthelyen és Zamárdiban vannak, de a milliós ligába tartozik Tihany, Siófok és Balatonfüred is. A legolcsóbbak közt van Zánka, Őszöd és Boglár, valamint Szabadi.

A legolcsóbb, jelenleg hirdetett balatoni ingatlant Máriafürdőn találni, 29 négyzetméter, erkélye van, és 23,49 millió forintot várnak érte. Saját Balaton-partja van. A legdrágább Siófokon van, 399 millióba kerül, 8 szobája van és 232 négyzetméteres, erkélye 140 négyzetméteres, balatoni kilátással, jacuzzival.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.17. hétfő, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa
Veszélyes csapda egy államnak belföldre eladósodnia

Veszélyes csapda egy államnak belföldre eladósodnia

Az EU-tagállamok fiskális helyzete jelentős eltéréseket mutat, különösen az államadósság, a költségvetési egyenleg és a bankrendszer hazai államadósság-kitettsége („home bias”) tekintetében. Míg korábban az Európai Unió kifejezetten pártolta, hogy a tagállamok a hazai szereplőkre támaszkodjanak inkább az adósságfinanszírozásban, most egy friss bizottsági elemzésben árnyalták már álláspontjukat. Arra jutottak, hogy a magas belföldi kitettség (különösen ha a bankrendszer felé áll fenn) növeli a pénzügyi stabilitási kockázatokat, különösen egy esetleges fiskális vagy gazdasági sokk esetén a túlságosan nagy egymásrautaltság miatt, amire a Bizottság erősebb diverzifikálást ajánl a finanszírozásban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×