Infostart.hu
eur:
367.56
usd:
335.23
bux:
144375.38
2026. november 18. szerda Jenő
A megújított húszezer forintos bankjegy UV fénnyel megvilágítva a bemutató sajtótájékoztatón Budapesten, a Magyar Nemzeti Bank épületében 2015. szeptember 25-én. A bank 2015. december 14-től hozza forgalomba a megújított bankjegyeket, a jelenlegi húszezres bankjegyek 2016 végéig használhatók fel a készpénzforgalomban.
Nyitókép: MTI Fotó: Illyés Tibor

Rengeteg pénzt fal föl a magyar bürokrácia

Az Eurostat adatai szerint Európa legdrágábban működő kormánya a magyar.

Az Eurostat március elején frissítette a tagállamok 2019-es költségvetési adatait, ebből pedig az derül ki, az EU 27-ek átlagosan a GDP 5,8 százalékát költik a bürokráciára – hivatalosan fogalmazva – az általános közösségi szolgáltatásokra, ez ugyanakkor idehaza 8,2 százalék volt. Hasonlóan magas számot – 7,9 százalékot költött – Finnország, míg Ausztria 5,7 százalékot, a V4 országokban pedig a bruttó hazai termék 4-5 százalékát költi az állam önmagára. A közösségi szolgáltatásokban nincs benne a rendvédelem és a honvédelem sem, az utóbbiban a GDP 1 százalékával kicsit elmaradtunk az uniós átlagtól (1,3), de a rendvédelemre költött 2,1 százalék sem rugaszkodik el az átlagtól – írja a Népszava.

A magyar állam messze átlagon felül költ a gazdaság támogatására, hisz míg az Európai Unióban ez a GDP 4,3 százaléka, addig idehaza 7,3 százalék jutott erre a célra. Az eredmény annyira nem is meglepő, hisz a kormány látva a gazdasági növekedést, már az elmúlt években folyamatosan növelte ilyen irányú kiadásait, s erre tett rá több lapáttal az új típusú koronavírusjárvány „válságkezelése”, hisz tavaly több százmilliárd forintot fordított a versenyszféra beruházásainak támogatására, jegyzi meg a lap, hozzátéve, hogy a drága állam működésének, illetve az gazdaság erőteljes támogatásának költségeit valahonnan le kell faragni. A lap szerint így az átlagnál jóval kevesebb jut a környezetvédelemre, szociális kiadásokra és egészségügyre – legalábbis a a 2019-es költségvetési adatok szerint.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×