Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.26
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Karácsony Gergely főpolgármester érkezik a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli, a koronavírus-járvány elleni védekezés erősítéséért összehívott ülésére a Városházán 2020. szeptember 14-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Karácsony: döntsön népszavazási mozgalom az uniós segélyalap felhasználásáról

Helyi népszavazásokat indítanának a települések országszerte azért, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásait kezelő európai uniós segélyalap legalább felét az önkormányzatok kapják meg lakosságszám-arányosan - jelentette be szombaton a főpolgármester.

Karácsony Gergely, a Szabad Városok nevű szervezet online rendezvényén több vidéki településvezetővel közösen bejelentette, a helyi testületek novemberben írhatnak ki népszavazásokat az uniós források "helyes felhasználása" érdekében, a jövő év tavaszán pedig - nagyjából egy időben - meg is tarthatják ezeket a referendumokat.

A főpolgármester úgy fogalmazott, "helyi népszavazási forradalommal" kívánják megmutatni, hogy a nép szava a legerősebb.

Kiemelte, a magyarországi települések bajban vannak, ezért nagy szükségük van az uniós segélyalap pénzére. A helyi polgármestereknél pedig senki nem tudja jobban, mire kell fordítani az európai támogatást - tette hozzá.

Karácsony Gergely hangsúlyozta, a helyi népszavazási mozgalmuk nem csak a koronavírus-járvány okozta válságból segíthet kiutat találni, hanem történelmi esélyt jelenthet egy olyan "új Magyarország" felépítésére, amely a jelenleginél sokkal igazságosabb, demokratikusabb és zöldebb.

A főpolgármester kifejtette, Magyarország 2500 milliárd forintos pluszforráshoz jut az unió segélyalapjából. Elmondta, a kormánnyal ellentétben ők nem maguknak, vagy a "haverjaiknak" szeretnének ebből a keretből forrást szerezni, hanem a budapestiek életminőségét javítanák különböző beruházásokkal.

Példaként említette, hogy a főváros nagyobb mértékben kihasználná a geotermikus energiát a távfűtés fejlesztésére, lakossági energiahatékonysági programot indítanának, valamint korszerű közösségi közlekedési járműveket vásárolnának.

Karácsony Gergely szólt arról is, hogy 36 európai nagyváros, köztük a visegrádi országok főpolgármesterei is szövetséget kötöttek annak érdekében, hogy az európai döntéshozókat rávegyék: az önkormányzatok több uniós forrásra pályázhassanak közvetlenül.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×