Felerősítette az elektronikus fizetés iránti igényt a járványügyi helyzet, de csak hosszabb távon derül majd ki, hogy a növekedés mekkora része lesz tartós - összegezte a Magyar Nemzeti Bank (MBN) szerdán közzétett tanulmányában, amely a koronavírus-járvány elektronikus pénzforgalomra gyakorolt első félévi hatását elemzi.

A jegybank munkatársainak megállapítása szerint a járvány hatására 2020 első fél évében jelentős visszaesés történt a legtöbb fizetési mód forgalmában.

Pénzforgalmi szempontból az egyértelmű nyertes az online kártyás fizetés volt, az internetes vásárlások értéke - különösen belföldi viszonylatban - a már korábban is jelentős bővülést számottevően meghaladva nőtt.

A belföldi tranzakciószámok a tavalyi második negyedévi 30 százalékos emelkedésnél is erőteljesebben, 43 százalékkal bővültek, a vásárlások értéke pedig csaknem 50 százalékkal nőtt

az előző év azonos időszakához képest, amikor 42 százalékos volt a növekedés.

A belföldi üzletekben az előző évre jellemző, tranzakciószámban és értékben is csaknem 20 százalékos éves növekedés után a tranzakciószámban 8 százalékos visszaesés történt, ugyanakkor a vásárlási érték több mint 5 százalékkal bővült az idei második negyedévben az előző év azonos időszakához képest. Így az egy kártyás fizetésre jutó érték jelentősen nőtt, 6703 forintról 7669 forintra.

Az utazással kapcsolatos általános óvatosság és a bevezetett korlátozások miatt főként a határon átnyúló, üzletekben lebonyolított tranzakciók esetében volt nagy a visszaesés, a tranzakciók száma csaknem 47, értéke pedig 60 százalékkal múlta alul a megelőző év azonos időszakának adatait.

A tanulmány a hazai kibocsátású kártyákkal lebonyolított tranzakciók megoszlásáról szólva jelezte: 2019 második negyedévében 2 százalékponttal nőtt az online fizetések aránya, 2020 második negyedévében viszont már 5 százalékpontos volt a növekedés az előző év azonos időszakához képest. Így az idei második negyedévben már 19 százalék volt az online fizetések aránya az összes tranzakción belül, vagyis

csaknem minden ötödik kártyás fizetés online vásárláshoz kötődött.

A kártyás fizetéseken belül a hitelkártyás tranzakciók száma nagyobb mértékben, 25 százalékkal, a betéti kártyás tranzakcióké pedig csak 1 százalékkal csökkent 2020 második negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A betéti kártyával lebonyolított tranzakciók aránya 90 százalék, míg a hitelkártyával lebonyolítottaké 10 százalék volt a hazai kibocsátású fizetési kártyákkal lebonyolított összes tranzakción belül 2020 második negyedévében.

A külföldi kibocsátású kártyákkal lebonyolított hazai vásárlások száma és értéke is jelentősen, mindkét esetben 68 százalékkal csökkent 2020 második negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A külföldi kibocsátású kártyákkal végrehajtott hazai készpénzfelvételek száma és értéke is nagymértékben visszaesett, 61 illetve 47 százalékkal.

A PIN kód nélküli érintéses fizetést lehetővé tevő 5 ezer forintos limit MNB által kezdeményezett 15 ezer forintra emelése, valamint a második negyedévben megváltozott vásárlási szokások miatt a kártyás tranzakciók 91 százaléka esetében lehetett fizikai kapcsolat nélkül fizetni.