A koronavírus járvány csak ráerősített egy, már 2019 harmadik negyedéve óta tartó folyamatra, ugyanis már a harmadik egymást követő negyedévben esett a beruházások volumene. A KSH friss adatai szerint 2020. második negyedévében az előző három havi szinthez képest 3,3 százalékos volt a visszaesés, míg
éves alapon a 9,9 százalékkal zsugorodtak a beruházások 2019. azonos időszakához képest.
Utóbbi három éve a legrosszabb adat a statisztikusok szerint.
Ágazati bontásban vizsgálva ugyancsak kedvezőtlen, hogy a későbbi növekedést megalapozó beruházási aktivitás három éve nem látott mértékben zsugorodott a teljesítményérték közel hattizedét képviselő építési beruházásoknál 9,2, a négytizedet kitevő gép- és berendezésberuházásoknál pedig ennél nagyobb mértékben, 11 százalékkal. Ráadásul mindkét ágazatban a járvány miatti bizonytalanság csak az egyik összetevője a kedvezőtlen folyamatnak: az építési beruházásoknál az irodahasználati szokások változása miatt elmaradó fejlesztések, a gép- és berendezésberuházási ágazat pedig az autóipar stratégiaváltásával járó hatásokat is nyögi. Negyedéves összevetésben az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 2,9, míg a gép- és berendezésberuházásoké ennél nagyobb mértékben, 4,3 százalékkal csökkent a második negyedévben.
Éves összevetésben az összberuházások közel ötödét realizáló ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 2,0 százalékkal mérséklődött, ezen belül a lakásépítések számottevően bővültek, ugyanakkor a bérbeadást szolgáló üzleti létesítményekbe (pl. irodaházak) irányuló fejlesztések zsugorodtak. A harmadik legnagyobb súlyú terület, a szállítás, raktározás beruházásainak volumencsökkenése (9,6 százalékkal) folytatódott, amit elsősorban az infrastrukturális fejlesztések mérséklődése okozott. Emellett a szállítással foglalkozó vállalkozások beruházásai is elmaradtak a bázisidőszakitól.
A nemzetgazdasági beruházások több mint negyedét adó feldolgozóiparban 10 százalékos visszaesést mért a KSH.
Szinte minden alágazatban jelentősen csökkentek a fejlesztések, a nagy súlyú járműgyártásban, a kohászat, fémfeldolgozásban, valamint a gép, gépi berendezés gyártása területén pedig kiugró mértékben. A legnagyobb, 55 százalékos visszaesés a bányászat területén következett be, összefüggésben az energiahordozók nemzetközi árának zuhanásával. Az építőipari gazdasági szervezetek körében 36 százalékkal esett a teljesítmény. Mindössze a villamosberendezés-gyártás, a gyógyszergyártás, illetve az élelmiszeripar területén volt növekedés, azonban ez már hosszabb ideje folyamatban lévő, nagyobb értékű projektek hatásaként jelentkezett.
A KSH azt is kiemelte, hogy
a beruházási teljesítmény 57 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene – több mint három év folyamatos növekedés után – 12 százalékkal csökkent.
Ebben kiemelt szerepet játszott az, hogy a külföldi érdekeltségű vállalkozások fejlesztési aktivitása visszafogottabb lett a járvány következtében kedvezőtlenné váló gazdasági környezet miatt.
A beruházások 13 százalékát realizáló költségvetési szerveknél ehhez képest jelentősebben 19 százalékkal fogták vissza a beruházásaikat a bázisidőszakihoz képest. Ezt a KSH szerint részben az okozta, hogy az egy évvel korábbinál alacsonyabb értékben realizálódtak uniós forrásból finanszírozott projektek.
A negyedik legnagyobb súlyú területen,
a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosításban – elsősorban központi közigazgatási szervek mérsékeltebb beszerzései révén – 29 százalékkal esett vissza a volumen.
A nyolcadik legnagyobb súlyú művészet, szórakoztatás, szabadidő területén – a folyamatban lévő, sporttal és a kultúrával kapcsolatos projektek kisebb ráfordításai nyomán – 28 százalékkal csökkentek a beruházások. A víz- és hulladékgazdálkodás területén a beruházások visszaesése (14 százalék) szintén meghaladta a nemzetgazdasági átlagot.
A hatodik legnagyobb súlyú terület, a kereskedelem, gépjárműjavításban 13 százalékkal csökkentek a beruházások. A nagykereskedelem, illetve a gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása ágazatok beruházásainak visszaesését nem ellensúlyozta a kiskereskedelem emelkedő fejlesztései.
A szálláshely, vendéglátás területén – elsősorban a kisebb szálláshelyek visszafogott fejlesztései révén – 35 százalékkal csökkent a beruházási teljesítmény. A korábban meghirdett Kisfaludy program hatásai nem látszottak, és az adatok szerint a kisebb szállásadók fejlesztéseire ígért egymillió forintos támogatás híre sem hozta, vagy tartotta meg a beruházási kedvet a turizmus összeomlásának idején.
Ahol volt beruházás
A járvány miatt a fekvőbeteg-ellátási terület kiugró fejlesztései révén a humán egészségügyi, szociális ellátásban 32 százalékkal bővültek a beruházások. Jelentősen, 14 százalékkal emelkedtek az energiaipari fejlesztések, többek között elektromos hálózatok felújításai révén is. Az információ, kommunikáció területén a beruházások szintén növekedtek 6,5 százalékkal, amiben szerepet játszottak hálózatfejlesztési munkálatok is.
Az ötödik legnagyobb súlyú terület, a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat beruházásai kismértékben nőttek (1,8 százalékkal), elsősorban a kisebb létszámú szervezetek növelték gépbeszerzéseiket. Ehhez vélhetően az agrártámogatások mellett a kedvező kamatozású jegybanki hitelprogram, az NHP Hajrá is hozzájárult.
