Infostart.hu
eur:
355.11
usd:
304.78
bux:
0
2026. június 2. kedd Anita, Kármen
Védőmaszkos járókelők Zágrábban 2020. július 13-án. Ettől a naptól a koronavírus-járvány miatt kötelező a szájmaszk viselése az egészségügyi intézményekben, a közösségi közlekedési eszközökön és az üzletekben.
Nyitókép: Védőmaszkos járókelők Zágrábban 2020. július 13-án. MTI/EPA/Antonio Bat

A maszkeladásból lett nyereséges egy kínai autógyár

Kína egyik vezető elektromosautó-gyártója, a Magyarországon is jelen lévő BYD több nyereséget termelt az első fél évben, részben annak is köszönhetően, hogy miközben járműeladása csökkent, felfuttatta a járványvédelmi eszközök, köztük a maszkok gyártását.

A cég adózott nyeresége az első hat hónapban 241,80 millió dollár volt, 14,3 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

A BYD ugyan nem közölt adatokat arról, hogy mennyi maszkot gyártott, de állítása szerint a legtöbbet a világon. Májusban a cég azt közölte, hogy napi 50 millió maszk gyártására képes.

A kínai vállalat a június végével záródott hat hónapban 60 ezer 677 elektromos és hibrid autót (NEV) adott el, 58 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A cég ezen felül csaknem 98 ezer benzinmotoros autót is eladott, ami viszont 19 százalék növekedés a tavalyi első hat hónappal összevetve.

A BYD bevétele 2,7 százalékkal, 60,5 milliárd jüanra (1 jüan=43,52 forint) csökkent az első fél évben.

A kínai cég azzal számol, hogy az első kilenchavi profitja 78-91 százalékkal nő, részben annak a hatására, hogy növelni tudja az elektromos autók eladását.

A BYD Komáromban üzemelteti legnagyobb elektromos buszgyárát Európában.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Tálas Péter: Amerika újra nyomást akar gyakorolni Iránra, de nem valószínű a teljes győzelmi formula

Tálas Péter: Amerika újra nyomást akar gyakorolni Iránra, de nem valószínű a teljes győzelmi formula

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter vasárnap kijelentette, hogy az Egyesült Államok akkor tekinti lezártnak az iráni konfliktust, ha szabaddá válik a Hormuzi-szoros és Irán kiadja a birtokában lévő magas fokon dúsított uránkészletet, valamint végleg lemond az atomfegyverről. Ennek kapcsán kérdezte az InfoRádió Tálas Pétert, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzőjét.
Nyugati pénzzel játsszák ki a szankciókat az oroszok, bármikor bekövetkezhet a katasztrófa

Nyugati pénzzel játsszák ki a szankciókat az oroszok, bármikor bekövetkezhet a katasztrófa

Az orosz árnyékflotta hajói a szankciók ellenére továbbra is európai pénzügyi piacok által fedezett biztosítással szállítanak kőolajat – derül ki elemzők és egy európai parlamenti képviselő megállapításaiból. A mintegy 1700 hajót számláló flotta viszontbiztosítási konstrukciókon és közvetítőkön keresztül mossa tisztára a biztosításait, miközben Oroszország saját maga nem képes ekkora, milliárdos nagyságrendű kockázatot viselni. Az uniós vezetők a június 18-i brüsszeli csúcson tárgyalnak a 21. szankciócsomagról, amely az árnyékflotta üzleti modelljének felszámolását célozza, ám egyes tagállamok továbbra is óvatosak a szigorúbb intézkedésekkel szemben. Elemzők szerint az elöregedett, átláthatatlan biztosítással közlekedő tankerek nemcsak a szankciós rendszert ássák alá, hanem egyre komolyabb ökológiai kockázatot is jelentenek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×