32 °C
2019-ben is Budapesten és Nyugat-Dunántúlon volt a legkedvezőbb a foglalkoztatási helyzet (74 és 73,8 százalék), a legnagyobb növekedést pedig Pest régióban mérték (1,4 százalékpont), ahol ennek köszönhetően 72 százalékra nőtt a foglalkoztatási ráta, derült ki a KSH kiadványából, amit a Portfolio szemlézett. A foglalkoztatás általános növekedés ellenére továbbra is Dél-Dunántúlon (65,4 százalék), Észak-Magyarországon (66,1 százalék) és Észak-Alföldön (66,4 százalék) a legalacsonyabb a foglalkoztatás szintje.
A legrosszabb és a legjobb helyzetű régiók rátái közötti különbség 8,7 százalékpont volt.
Megyei szinten még markánsabb különbségek tapasztalhatók: 2 százalékpontos javulás mellett változatlanul Somogy megye foglalkoztatottsága a legalacsonyabb (62,9 százalék), és Győr-Moson-Sopron megyéé a legmagasabb (74,4 százalék).
A területi különbségek a munkanélküliség tekintetében is tetten érhetőek.
Tavaly a munkanélküliségi ráta a 15–74 évesek körében Nyugat- és Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, 1,8, illetve 2 százalék. Az elmúlt évhez képest ugyan kismértékben csökkent a munkanélküliség Észak-Alföldön, de a munkanélküliségi ráta továbbra is itt a legmagasabb, 6,3 százalék.
A régiók többségében a munkanélküliségi ráta csak kismértékben módosult, jelentős változást Dél-Dunántúlon tapasztalt a hivatal, ahol a ráta értéke 0,8 százalékponttal, 4,8 százalékra csökkent, ezen belül Baranya megyében továbbra is magas volt (6,6 százalék).
Általános munkaerőhiány
Az egyes megyékben 1,4 és 3 százalék között alakult az üres álláshelyek aránya. Tehát
még olyan megyékben is számos üres álláshely volt, ahol alapvetően magas maradt a munkanélküliség.
A legnagyobb arányú pótlólagos kereslet a Pest megyei szervezeteknél jelentkezett, míg a legalacsonyabb arányszámok a Baranya és Csongrád-Csanád megyei munkáltatókat jellemezték.
Képzettségi problémák
A munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső, vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívak együtt jelentik az úgynevezett potenciális munkaerő-tartalékot.
A munkaerőpiac potenciális forrásaként megjelenők több mint egyharmada legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik, a szakmunkások aránya 27, az érettségizetteké 26 százalék, diplomával pedig csupán 11 százalékuk rendelkezik. Mindez mutatja, hogy
az alacsonyabb képzettségűek sokszor nem találnak állást.
A tartalék területi eloszlása összességében továbbra is igen egyenetlen, kétharmaduk a foglalkoztatási lehetőségek szempontjából hátrányos területeken koncentrálódik, amíg a kedvezőbb gazdasági helyzettel rendelkező régiókban alacsony (Közép- és Nyugat-Dunántúl) a potenciális munkavállalók népességen belüli aránya.
Leépítések a válságban
A koronavírus-járvány komoly leépítési hullámot okozott, ami egy csapásra változtatta meg a munkaerőhiányos környezetet. Az üres álláshelyek száma és aránya az első negyedévben nagyot csökkent, miután a vállalatok recesszióval szembesültek.
A leépítési hullám egyetlen régiót sem hagyott érintetlenül.
A KSH összegzése szerint 2020 március–májusában közel 160 ezer fő munkája szűnt meg, Nyugat-Dunántúlon kerültek ki a legtöbben, Dél-Dunántúlon a legkevesebben a foglalkoztatásból. A Nyugat-Dunántúlon 25 ezer főt építettek le, az Észak-Alföld volt a második leginkább érintett régió, ahol 23 ezer főtől váltak meg. Pesten és Budapesten egyaránt 22–22 ezer fős leépítést hajtottak végre. A Dél-Dunántúlon alig 10 ezer dolgozót építettek le.
A Nyugat-Dunántúlon nőtt a legjelentősebben (3,6, illetve 1,3 százalékponttal) a potenciális munkaerő-tartalék aránya az aktívakhoz képest. Azonban még így is az ország jobban teljesítő régióihoz tartozik, és arra lehet számítani, hogy hamar helyreáll a „rend”. Az Észak-Alföldön a legrosszabb a helyzet, itt eléri a 8,3 százalékot a munkaerő-tartalék.
