A közlemény szerint a tanács nem változtatott az ülésen sem az alapkamat 0,90 százalékos szintjén, sem a kamatfolyosón.

Az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig -0,05 százalékon hagyták. A 2020 első negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát változatlanul, legalább 300-500 milliárd forinton rögzítették.

A közleményben megjegyzik, az infláció továbbra is változékonyan alakul, ezért a tanács a kilátások megítélésében nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatókra.

A monetáris politika hatékonyságának javítása érdekében 2019. július 1-jén indították el az NKP-t. A nagy érdeklődés következtében a jegybanki vásárlások 2019 végéig meghaladják a program keretösszegének kétharmadát, miközben a fennmaradó rész várhatóan jövő év elején felhasználásra kerül - indokolta a tanács a keretösszeg megemelését a közleményben.

A legfrissebb Inflációs jelentés részleteit csütörtökön közli az MNB, a kedden nyilvánosságra hozott főbb adatok szerint a 2020-as inflációs prognózis 3,4 százalékról 3,5 százalékra nőtt. A többi évre vonatkozó előrejelzés nem változott, 2019-re 3,3 százalék, 2021-re és 2022-re egyaránt 3 százalék.

• Az idei évi növekedési várakozásukat 4,5 százalékról 4,9 százalékra módosították,
• a 2020-ast 3,3 százalékról 3,7 százalékra,
• a 2021-est 3,3 százalékról 3,5 százalékra emelték,
• míg a 2022-es változatlanul 3,5 százalék.

A tanács közleményében kiemelték: 2019 novemberében az infláció 3,4, a maginfláció 4,0, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,6 százalékon alakult. Az adószűrt maginfláció 2020 első negyedévétől mérséklődik.

Az infláció emelkedését főként az üzemanyagárak esetében megjelenő bázishatás, valamint az élelmiszerárak növekedése magyarázza.

Az elmúlt negyedévben az eurózónában a recessziós félelmek enyhültek, így a hazai inflációs kilátásokat övező kockázatok újra kiegyensúlyozottá váltak.

A hazai GDP a korábbi előrejelzésnél enyhén magasabb ütemben bővül a következő években. Az eurózónához történő felzárkózás továbbra is legalább 2 százalékpontos növekedési többlet fennmaradása mellett folytatódik - áll a közleményben.

A monetáris politika mellett a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) és az anticiklikus fiskális politika is erősíti a makrogazdasági egyensúlyt és csökkenti a külső sérülékenységet. A költségvetési politika a következő években is anticiklikus tartalékokat képez. A gazdaság versenyképességének fokozatos javítása hozzájárul ahhoz, hogy a gazdasági növekedés fenntartható pályán maradjon - hangsúlyozták.

A tanács értékelése szerint az előző kamatdöntés óta a nemzetközi pénzügyi piaci hangulat nem változott számottevően, ugyanakkor a külső monetáris politikai környezet lazábbá vált az elmúlt negyedévben. A globálisan meghatározó jegybankok kommunikációja viszont előretekintve már nem jelez további lazító lépéseket. Ezzel együtt a laza monetáris politikai környezet tartós fennmaradása várható - tették hozzá.