A 2018-as bevétel 5,6 százalékos növekedést jelent a 2017-es számokhoz viszonyítva. A digitális értékesítések 0,8 milliárd forinttal nőttek egy év alatt, ami több mint 50 százalékos emelkedést jelent. A digitális értékesítésen belül az audiostreaming (Deezer, Spotify) 57 százalékot, a videostreaming (YouTube) 59 százalékot nőtt 2017-hez képest.

A hangfelvétel-kiadói bevételek mellett a szerzői és előadói jogdíjakat is felmérő jelentés kiemeli, hogy a zeneipar 2015 óta folyamatos növekedést mutat. Ez egybevág a globális iparág trendjeivel, amelynek bevételei négy éve emelkednek. A növekedés mértéke 2017-ről 2018-ra 9,7 százalék volt, amely a nemzetközi lemezkiadók szövetsége (IFPI) által mért legnagyobb éves növekedés.

A CD-piacon belül a nemzetközi eladások folyamatosan csökkennek, a hazai a 2017-es nagy visszaesés után 2018-ban stabil maradt.

Tavaly az eladott vinyl hanglemezek 95 százaléka nemzetközi album volt, ez az arány a CD-knél csak 18 százalékos volt. A nem zenei szegmens (hangoskönyv) folyamatosan nő, a CD-eladások kismértékű növekedése ennek köszönhető.

2018-ban összesen 48,2 ezer koncertet (élőzenés fellépést) tartottak Magyarországon,

ezek túlnyomó többsége könnyűzenei esemény (45,2 ezer) volt. A koncertek szempontjából a legkiemelkedőbb város Budapest: tavaly 14,6 ezer koncert helyszíne volt a főváros, ezer lakosra 8,3 koncert jutott. Budapest után a legtöbb koncertet Szegeden tartották (lakosságarányosan ugyanannyit, mint Budapesten), majd Győr, Debrecen és Pécs következik. Lakosságarányosan Veszprém, Sopron és Siófok is kiemelkedő, utóbbi kisvárosként a tizedik helyre került.

Egy friss, a rádiók, televíziók, dj-k által gyakran játszott nagy sláger egy év alatt ötmillió forint körüli jogdíjbevételt generál az alkotóknak (szerzők, előadók, hangfelvétel-előállítók). Rajtuk keresztül ez a bevétel jelenti a megélhetést a felvétellel dolgozó közreműködőknek is. Igaz, milliós nagyságrendű bevételt generálni képes dalokból kevés van egy évben.