A nemzetközi hitelminősítő 30 oldalas prognózisa szerint a globális hazai össztermék (GDP) 80 százalékát előállító húsz legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdasági erőcentrumban (G20) - amelynek tagja az Európai Unió is - 2020-ban átlagosan 2,6 százalékos lesz a gazdasági növekedés. Ez megfelel a Moody's által a G20-csoportban 2019 egészére várt GDP-növekedésnek.

A cég szerint a G20-térség együttes átlagos növekedése 2021-ben 2,8 százalékra gyorsul.

A csoportátlagon belül azonban a magasan fejlett ipari gazdaságok GDP-növekedése a Moody's várakozása szerint az idén 1,6 százalékos lesz, 2020-ban 1,4 százalékra lassul, és 2021-ben is csak 1,6 százalékra gyorsul vissza.

A G20 feltörekvő gazdaságaiban a ház az idei évre 4,3 százalékos átlagos növekedést vár, hangsúlyozva, hogy ez lenne a 2009-es válságév óta e térség leggyengébb növekedési teljesítménye.

A feltörekvő G20-gazdaságok a Moody's csütörtöki prognózisa szerint 2020-ban 4,6 százalékos, 2021-ben 4,8 százalékos növekedést érhetnek el.

A cég a világ két legnagyobb gazdaságában, Amerikában és Kínában folyamatosan lassuló növekedéssel számol.

A prognózis szerint az amerikai hazai össztermék növekedési üteme a tavalyi 2,9 százalékról az idén 2,3 százalékra, 2020-ban 1,7 százalékra lassul, és 2021-ben is csak 1,9 százalék lesz.

Kínában a Moody's a tavaly mért 6,6 százalék után az idén 6,2 százalékos, jövőre 5,8, 2021-ben 5,7 százalékos GDP-növekedést valószínűsít.

A cég közölte, hogy sem 2020-ban, sem 2021-ben nem számít világgazdasági recesszióra, de a folyamatosan gyenge adatsorok öngerjesztő módon ronthatják az üzleti hangulatot és ezzel a növekedési kilátásokat is.

A Moody's szerint a meglehetősen lanyha globális növekedési összkép oka az erősödő protekcionizmus és az ezzel járó gazdaságpolitikai bizonytalanság.

A hitelminősítő szerint a már meglévő kereskedelmi konfliktusok esetleges gyors eszkalálódása a növekedés globális visszaesését okozhatja, ezért a cég ezt tartja a világgazdasági előrejelzését terhelő első számú kockázati tényezőnek.

A Moody's tanulmánya azt valószínűsíti, hogy a kereskedelem-politikai bizonytalanság akkor is erős marad, ha az amerikai és a kínai kormány megállapodásra jut a kétoldalú kereskedelemben kivetett vámokról.

Egyrészt ugyanis az eddigi nyilatkozatok alapján nem egyértelmű, hogy a két ország elégséges mértékben képes lesz-e áthidalni az alapvető nézetkülönbségeket ahhoz, hogy a már kivetett importvámokat visszavonja.

Mindemellett az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktus nemcsak a kétoldalú árforgalomról szól, hanem annak a versengésnek is a megnyilvánulása, amelynek tétje az, hogy melyikük tesz szert előnyre a másikhoz képest jövőbeni technológiák piacán - áll a Moody's csütörtöki tanulmányában.

A Moody's szerint mindezek alapján az Egyesült Államok valószínűleg érvényben tartja azokat az intézkedéseket, amelyek korlátozzák az amerikai vállalatok üzleti kapcsolatait a kínai technológiai cégekkel, és ez állandósuló súrlódási forrássá válhat.

Egy másik nagy londoni elemzőház, az Oxford Economics a minap összeállított egy stresszhelyzeti szimulációs forgatókönyvet, amely az amerikai-kínai kereskedelmi háború esetleges szélsőséges mértékű eszkalációjának hatásait modellezi.

A ház számításai szerint a kétoldalú amerikai-kínai kereskedelem értéke az eddigi vámintézkedések miatt máris 20 százalékkal zuhant, és további eszkaláció esetén a visszaesés mértéke elérheti az 50 százalékot.

Az Oxford Economics londoni elemzőinek számítási modellje szerint ha az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktus földrajzilag is kiszélesedik és globálissá válik, az ezermilliárd dollárral - a globális kereskedelem éves értékének 5 százalékával - vetheti vissza a Kínával, az Európai Unióval és Mexikóval folytatott kétoldalú amerikai kereskedelmi forgalom éves értékét.