Az év eleji rendkívüli szárazság többek között a gyökérzöldségek, a hagymafélék és a zöldborsó esetében nehezítette a munkát, ami után bár áprilisban megérkezett a hiányzó csapadék, a hűvös májusban nehezen indultak fejlődésnek a növények (igaz, ez az idő kedvezet a borsónak és a káposztaféléknek is). Szintén rosszat tett a legtöbb növénykultúrának az előbb, kora nyáron érkezett tartós hőség - összegzett honlapján a FruitVeb - Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.

Az idei év szélsőséges időjárásra is azt mutatja, hogy csak korszerű technológia mellett (öntözés, tápanyag-utánpótlás, növényvédelem, korszerű fajta) lehet biztonságosan és eredményesen termelni. Jelentősen növekedett az értékesített áru mennyisége, főleg a belföldi értékesítés volumene nőtt.

Zöldborsó: az elmúlt év katasztrofálisan sikerült a zöldborsót termelők számára. A várt országos 5,5-5,8 t/ha közötti hozamok helyett csak 3,8-4,0 t/ha közötti mennyiségeket tudtak betakarítani 2018-ban.

Csemegekukorica: A feldolgozóipar részére idén kevesebb csemegekukoricát vetettek, mint a 2018-as évben. Ez annak ellenére történt így, hogy a tavalyi kisebb termés az idei évre jó piaci lehetőségeket körvonalazott. Később másodvetések ezt részben korrigálták, így végül idén mintegy 32 ezer hektár körüli területre került csemegekukorica. A termés mennyiség szempontjából átlagos lesz.

Étkezési paprika, fűszerpaprika: Az étkezési paprika termesztése szabadföldön jelentősen visszaesett az elmúlt években, már csak körülbelül 650-700 hektáron folyik a termesztés. A fűszerpaprika termőterülete 1 800 – 1 900 hektár között van.

A sok csapadék miatt erős fertőzési nyomás alakult ki, különböző fitopatogén gombák és a Xanthomonas baktérium is komoly problémákat okozott a termelőknek. Az idei év megmutatta, milyen nagy lehet a rezisztens fajták szerepe. A paprikatermelők egyelőre gyenge vagy közepes szezonra számíthatnak az idén.

Dinnyefélék: idén 4 600 – 4 700 hektáron a dinnye termőterülete Magyarországon. Az előző évhez képest Békés megyében területcsökkenés, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében területnövekedés következett be.

Minőség tekintetében a 2019 év nem volt olyan kimagasló, mint az előző. A minőségi problémákat részben az időjárás, részben a szakmai-termesztéstechnológiai hibák, részben a felvásárláshoz kapcsolódó körülmények okozták. A jövőben a dinnyetermelőknek nagyobb összefogásra, magasabb szintű integrációra lesz szükségük ahhoz, hogy a mind a hazai, mind a külpiacokon jobban érvényesüljenek és a garantált minőség mellett a fogyasztók bizalmát is megtartják. A várakozások szerint 175 – 180 ezer tonnás lehet az idei görögdinnye termés, a szezon szeptember közepéig tarthat.

A sárgadinnye idei termőterülete 450 hektár körüli, a termelés 60%-ban már fóliás. A termés mennyisége a tavalyi 16 – 17 ezer tonnás szint körül alakulhat.

Paradicsom: a termesztésben tovább nőtt a koktélparadicsom aránya. A várakozások szerint az idei évben 130 ezer tonna hajtatott paradicsom kerül betakarításra. 2020-ban még további üvegházi felületeken indul majd meg a termelés, ezért növelni kell a termelői összefogás szintjét és új értékesítési csatornákat kell találni.

Fokhagyma: a legtöbb termelő átlagos évet tudhat maga mögött, az előzetes becslések szerint 6-7 t/ha közötti átlagos hozammal.

Vöröshagyma: a termelők a tavalyinál mindenképpen jobb évre, összességében véve azonban csak egy átlagos évre számíthatnak. A betakarítás a vége felé közeledik. Jelenleg a termelői árak kielégítőnek mondhatók. Azt, hogy a termelők ténylegesen milyen jövedelemhez jutnak, még az európai hagymahelyzet is befolyásolja majd.