A program – 2013-as bevezetése óta – 623 milliárd forintot jelentett az agráriumnak – tájékoztatott a tárcavezető. Mint mondta: a mezőgazdaság speciális ágazat, ahol hosszú ideig tart, míg megtérülnek a befektetések. A finanszírozás komoly felelősség:

„egyszerre kell ösztönözni, modernizációs, versenyképességi, energiahatékonysági fejlesztéseket és a mindennapi működéshez szükséges forgóeszközt” biztosítani

– tette hozzá Nagy István. Az egyéni gazdaságok forgóeszközhitelének több mint kétharmadát mára ez a konstrukció adja – emelte ki.

A állattenyésztésben főként takarmány- és energiaköltségre, valamint munkabérre fordítják a hitelösszeget. Erre azért is van szükség, mert egy hízómarha-ciklus egy évig tart, a gazdának pedig csak ez után, egyszer származik bevétel, addig azonban jelentős költsége halmozódik fel.

Az Agrár Széchenyi Kártyát 100 millió forintos felső határral lehet igénybe venni, a gazdák nagyon megfontoltak, ugyanis 11 millió forint az igénybe vett hitelek átlaga. Zömmel kisvállalkozások élnek a lehetőséggel, mivel számukra a banki kölcsön költségei túl nagy terhet jelentenének. „A kis- és közepes vállalkozások adják a magyar agrárium gerincét, erejét, ezért az ő finanszírozásuk nélkülözhetetlen” – fogalmazott a miniszter.

Sertéspestis

Sajnos vannak olyan területek Magyarországon, ahol a sertéspestis a vaddisznóállományban felütötte a fejét – tájékoztatott az agrárminiszter. A magyar állategészségügyi helyzet és színvonal az egyik legkiválóbb Európában – mondta Nagy István. A telepek zártsága és az ott lévő szakembereink felkészültsége garantálja a biztonságot. „Hatszoros védelmi vonal van egy telepen, mire valaki oda be tud menni” – jelentette ki.

„Aki ma betartja a technológiát, az meg tudja őrizni az állományát a fertőzéstől”

– hangsúlyozta a tárcavezető.

Nagy István úgy látja: amire oda kell figyelni, azok a kisebb sertéstelepek. Ha az esetleges sertéspestist a vaddisznók körében nem sikerül lokalizálni, az érintett kisgazdaságok állatait megvásárolja az állam, a gazdát pedig megkérik, hogy három évig ne tartson sertést, a kormány ezért kártalanítja. Az agrárminiszter hozzátette: csak akkor kell egy ilyen forgatókönyvet elindítani, ha a vadsertésekben megjelent a sertéspestis a lokalizált területeken kívül is.

Klímaváltozás

Sajnos nagyon szélsőséges az időjárás, gyakran 20-30 Celsius fokos hőingadozás is előfordul egyik napról a másikra – mondta Nagy István.

„Nekünk arra kell nagy hangsúlyt fordítani, hogy ezeket a szélsőséges hatásokat hogyan tudjuk kivédeni”

– fogalmazott, hozzátéve: a biodiverzitás növelését és a növénykultúra gazdagítását tűzték ki célul.

Nagy István kiemelte: ezért hirdette meg a minisztérium azonnali, 22 millió facsemete ültetését, valamint 4800 hektáros erdőtelepítésre már adtak is ki engedélyt. A kormány döntött arról, hogy 10 éven keresztül 17 milliárd forintot biztosít az öntözési infrastruktúra kiépítésére – tájékoztatott. Nagy tározók, tavak és csatornák újraépítését, használhatóvá tételét finanszírozzák. Az agrárminiszter hozzátette: a klímaváltozás miatt esetleg újra előtérbe kerülnek olyan növények Magyarországon, amelyek az korábbi időjárás változások miatt eltűntek.