Infostart.hu
eur:
355.82
usd:
308.17
bux:
133477.87
2026. június 11. csütörtök Barnabás
Párizs, 2016. szeptember 29.Carlos Ghosn, a Nissan és a Renault elnök-vezérigazgatója a Párizsi Autószalonon 2016. szeptember 29-én. (MTI/EPA/Ian Langsdon)
Nyitókép: MTI/EPA/Ian Langsdon

Idén már nem szabadul a Nissan vezér

Tíz nappal meghosszabbította egy tokiói bíróság hétfőn Carlos Ghosn, a Nissan Motor volt elnökének előzetes letartóztatását, aki így legalább január 11-ig őrizetben marad.

A bíróság ezzel elfogadta az ügyészség indítványát, miszerint több időre van szükség annak eldöntéséhez, hogy vádat emeljenek-e vagy sem bizalommal való visszaélés miatt is Ghosn ellen.

Carlos Ghosn, a Nissan Motor Co., a Renault SA és a Mitsubishi Motors Corp. részvételével létrehozott autóipari szövetség első embere november 19-én érkezett magánrepülőgépével Tokióba, ahol azonnal őrizetbe is vették és

előzetes letartóztatásba helyezték jövedelmének eltitkolása miatt

Greg Kelly megbízott igazgatóval együtt.

December elején vádat emeltek Ghosn ellen amiatt, hogy a 2015-től 2018-ig terjedő időszakban 2,9 milliárd jen jövedelem szerepelt az értékpapír-felügyeletnek benyújtott beszámolókban a tényleges 7,2 milliárd jen helyett. Az ügyészség azzal is megvádolta a 64 éves üzletembert, hogy nem megfelelően látta el a vezérigazgatói feladatokat és megkárosította a Nissant.

Greg Kelly megbízott igazgató ellen is vádat emeltek pénzügyi szabálytalanságok miatt, de őt múlt héten óvadék ellenében szabadlábra helyezték bírósági tárgyalásának kezdetéig.

A Nissant is vádolják

A tokiói ügyészség Carlos Ghosn mellett vádat emelt a Nissan autógyár ellen is, mivel a cselekmény megakadályozásának elmulasztása miatt felelősnek tekinthető az értékpapír-piaci felügyeletnek benyújtott valótlan jelentésekért. A Nissan álláspontja szerint a szabálytalanságok értelmi szerzője Greg Kelly megbízott igazgató volt.

Ghosn és Kelly egyaránt tagadják a vétkességüket az ellenük felhozott vádakban.

A Nissan minden posztjáról felmentette Carlos Ghosnt a letartóztatást követően, és ugyanígy járt el a Mitsubishi autógyár is. A Renault felügyelőbizottsága viszont közvetlenül a letartóztatást követően megerősítette posztján a "feladatának ellátásában átmenetileg akadályoztatott" vezérigazgatót, és teljes hatáskörű helyettest nevezett ki "jogi ügyei tisztázásának" idejére.

Címlapról ajánljuk
Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Egy tanári, orvosi vagy önkormányzati béremelés nem áll meg az iskola, a kórház vagy a hivatal falainál. A közszféra sok településen valódi alternatíva a munkavállalóknak, ezért a magáncégek bérpolitikájára is nyomást gyakorol. Az elmúlt 16 év magyar bérnövekedésének egyik fontos katalizátorai voltak az állami béremelések. Ha ez a folyamat megfordul, a veszteség sem marad a közszférán belül.

A kórházi klímákról posztolt megdöbbentő részleteket az egészségügyi miniszter

Hegedűs Zsolt közölte: jelenleg csak a helyiségek 48 százalékában megfelelő a hűtés a betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területeken, de a kormány azonnal lépett az ügyben. Részletek a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
A Fed következő csatája a mérlegéről szól, nem a kamatokról

A Fed következő csatája a mérlegéről szól, nem a kamatokról

A piacok hajlamosak úgy tekinteni a Federal Reserve-re, mint egy intézményre, amelynek elsődleges fegyvere a kamatpolitika. De mi van akkor, ha a következő évek monetáris politikai csatája valójában nem kizárólag a kamatokról, hanem legalább annyira a jegybank mérlegéről szól? Háromrészes cikksorozatunk második részében azt vizsgáljuk meg, hogy a Fed mérlegének leépítése miért lehet az egyik legfontosabb monetáris politikai kérdés a következő években, és miért sokkal nehezebben megvalósítható, mint első pillantásra tűnik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×