Infostart.hu
eur:
388.79
usd:
335.36
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Pixabay

Tizennégyezer csok fél év alatt

Sokkal jobban nőtt a lakáshitelek összege, mint a száma.

Az első hat hónapban mintegy 53 ezer lakáshitelt engedélyeztek 404 milliárd forint értékben, 2017 első fél évéhez képest az engedélyezett hitelek száma 18 százalékkal, összegük 39 százalékkal nőtt - derül ki a KSH Statisztikai tükör című kiadványából. Az emelkedés az állami támogatás nélküli hitelek esetében jelentős volt, míg az állami támogatású hitelek száma és összege kismértékben csökkent. A lakáshitelek folyósítása szintén bővült 2018 első felében, számuk több mint tizedével, összegük 48 százalékkal emelkedett 2017 azonos időszakához képest.

A KSH kiadványa szerint 2018. első fél évében összesen több mint 14 ezer igénylőnek folyósítottak családi otthonteremtési kedvezményt (csok), mintegy 29,8 milliárd forint értékben.

A teljes hitelállomány

  • 57 százaléka a bankoknál koncentrálódott,
  • 28 százaléka volt jelzáloghitel-intézeteknél és
  • 12 százaléka lakástakarék-pénztáraknál.

A takarék- és hitelszövetkezetek által nyújtott hitelek a teljes állomány mindössze 3,5 százalékát tették ki 2018 első fél évének végén. Ezek az arányok nem változtak a 2017. végihez képest.

Devizahitelek

Az idei első fél év végén a teljes lakáshitel-állomány 3140 milliárd forintot tett ki, ez 4,1 százalékos (125 milliárd forintot kitevő) emelkedés a 2017. december 31-én elért összeghez képest. Eközben a lakáshitel-állomány GDP-hez viszonyított aránya az előző év végi 7,9 százalékról 8,2 százalékra nőtt. 2014 végén a lakáshitel-állomány 52 százalékát még a devizaalapú lakáshitelek tették ki, ami a devizahitelek forinthitelre váltása után, 2015 decemberére 0,2 százalékra, 6,8 milliárd forintra esett vissza. Összegük azóta tovább csökkent, 2018 közepére már csak 3,9 milliárd forintot tett ki.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×