Működése során mintegy 11 milliárd forintnyi adó- és áfaelkerülést sikerült megelőznie a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal élelmiszerrel kapcsolatos visszaélések felderítésében élen járó különleges egységnek – nyilatkozta a Magyar Időknek Zsigó Róbert. Az agrártárca élelmiszer-biztonságért felelős államtitkára szerint az eredményeket látva a jövőben további területekkel bővítik a kiemelt ügyek igazgatóságának feladatkörét. A hatékony ellenőrzés érdekében az infrastrukturális hátteret is fejlesztenék: a következő években mintegy nyolcmilliárd forintból egy egységes, központi laborbázist kaphat a hatóság.

– Felértékelődni látszik a biztonságos élelmiszer fogalma az európai és a hazai piacon egyaránt. Sokak szerint nem csupán a fogyasztók mindennapjait befolyásoló tényezőről, hanem egyenesen nemzetbiztonsági jelentőségű kérdésről van szó. Milyen kihívásokkal kell szembenéznünk a jövőben?

– A kábítószer-kereskedelem után ma az élelmiszerrel kapcsolatos visszaélések teszik ki a feketegazdaság legnagyobb szeletét. Kétségtelen tény, hogy az előttünk álló időszak egyik legfontosabb kihívása, hogy milyen eredményességgel tudjuk felvenni a harcot az élelmiszer-hamisítás és a feketekereskedelem ellen - mondja az államtitkár.

Amikor 2012-ben létrehoztuk a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih) és azon belül a Kiemelt Ügyek Igazgatóságát (KÜI), a célunk az volt, hogy visszaszorítsuk a visszaéléseket az ágazatban. A gyors reagálású, országos hatáskörrel rendelkező egység eddig 11 milliárd forintnyi adó, illetve áfaelkerülést akadályozott meg, a felderítési arány pedig megközelíti a 95 százalékot.

Az ellenőrzés hatékonyságát szeretnénk tovább emelni, egyrészt az élelmiszerrendészek jogosítványainak szélesítésével, másrészt minél több, stratégiai­lag vagy a feketegazdaság elleni küzdelem szempontjából fontos területet szeretnénk központi ellenőrzés alá vonni. Úgy tűnik ugyanis, hogy ez a metódus vezet eredményre.

– A visszaélések feltárásához megfelelő infrastruktúrára van szükség. Az agrárminiszter korábbi nyilatkozata szerint tovább fejlesztenék a Nébih laboratóriumi hálózatát. Pontosan milyen beruházásokra lehet számítani?

– Szerencsére nem arról van szó, hogy a hatóságnak elavult gépekkel és technológiával kell dolgoznia, az elmúlt években igyekeztünk haladni a korral és folyamatosan fejleszteni a berendezéseket. Ezt a következő években is folytatni szeretnénk, amelyhez jelentős segítséget nyújt, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti díj 10 százalékát minden esetben infrastrukturális fejlesztésekre (többek között a laboratóriumok korszerűsítésére) fordítjuk.

Ugyanakkor a leghatékonyabb eredményt akkor tudjuk elérni, ha létrehozunk egy központi laboratóriumot. Ma ugyanis az országban és Budapesten is több helyen vannak különböző egységei a Nébihnek. Ha ezeket egy központba szervezzük, hatékonyabb és gazdaságosabb lehet a minden ellenőrzés és eljárás alapját jelentő laboratóriumi munka.

– Mekkora forrást igényel ez a beruházás?

– Nagyjából nyolcmilliárd forintról lehet szó. Ez a költségigény azonban nem egy év alatt jelentkezik majd, hanem több évre felosztva lesz szükség a forrásra.

– Az infrastrukturális fejlesztés mellett várhatók-e változások a Nébih, illetve azon belül a KÜI feladatkörében?

– A Nébih felügyeli a termőföldtől az asztalig a teljes élelmiszerláncot. Feladatbővülést általában az élet szokott hozni. Mi arra törekszünk, hogy az adott feladatokat mindig magas színvonalon tudjuk ellátni. A hatóság nagyjából 400 ezer regisztrált élelmiszerpiaci szereplő adatait kezeli.

Fontos, hogy olyan informatikai fejlesztéseket tudjunk végrehajtani ebben a ciklusban, amelyek például a feketegazdaság és a feketekereskedelem elleni harcban lehetnek segítségünkre. A hivatal ugyanakkor alkalmas arra is, hogy egy tanúsítási rendszert működtessen. A tervünk az, hogy létrehozunk egy állam által garantált és tanúsított védjegyet, amelynek hátterét a Nébih biztosítja.

– A piacon ma számtalan embléma és védjegy létezik. Mi szükség van egy újabb eredet- vagy minőségjelölésre?

– Ma Magyarországon összesen 47 tanúsító védjegy és 11 ezer olyan megjelölés létezik, amelyet élelmiszereken használnak a gyártók. Ha egy vásárló bemegy a boltba, óriási termékválasztékkal találkozik, az eligazodásban ráadásul a védjegyek sem tudnak segíteni, hiszen olyan sokféle létezik belőlük. Ezen a téren rendet kell tenni.

Mi nem egy újabb védjegyet szeretnénk létrehozni, hanem egy olyan állami rendszert, amely kiválthatja az összes többi minőségi emblémát. Így ha valaki az állami rendszer logóját látja, akkor biztos lehet abban, hogy kiváló minőségű, egészséges és magyar termékkel van dolga. Nem lesz könnyű dolgunk, de minden olyan lépés, amely a vásárlók választását segíti, az élelmiszer-gazdaság és az agrárium dolgát is megkönnyíti.

– A biztonság mellett a minőség is fontos tényező az élelmiszer­piacon. Milyen intézkedések várhatók ezen a területen?

– Egy éve jelent meg a kormány úgynevezett húszpontos akcióterve, amely az élelmiszerek minőségének javítását, a vásárlói tudatosság erősítését és a hatósági munka hatékonyságának növelését tűzte ki célul. Az elmúlt négy évben is nagy hangsúlyt fektettünk az élelmiszer-minőség javítására. Ezt a célt szolgálta a Magyar élelmiszerkönyv szigorítása, a Szupermenta-tesztek vagy a Helyből jobb! program elindítása is.

A kistermelői rendeletnek köszönhetően nagyjából 5000-ről 16 ezerre nőtt a kistermelők száma, ma pedig már mintegy 300 termelői piacon vásárolhatnak az emberek. A húskészítményekkel kapcsolatos élelmiszerkönyvi módosítás igencsak sikeresnek mondható, a megfizethető árkategóriában érzékelhetően javult a termékek minősége. Ez az az út, amin érdemes tovább menni.