Hétfőn még 24400 forinton kereskedtek a Mol részvényével, kedden délelőtt 3120 forintot ért a papír - mondta az InfoRádió kérdésére a Napi.hu tiszteletbeli főszerkesztője, Korányi G. Tamás. Emlékeztetett: a Mol 1995-ben 1100 forinton debütált a tőzsdén, innen emelkedett 24 ezer forint fölé.

Az olajtársaság közgyűlése a menedzsment javaslatát elfogadva tavasszal megszavazta az úgynevezett részvényfelaprózást, amelynek értelmében a törzsrészvények névértéke nyolcadára, 125 forintra csökken, ezzel párhuzamosan a törzsrészvények száma nyolcszorosára nő.

Mindez leginkább a kisbefektetők miatt történik, hogy ne legyen túl nagy a címlet - jelezte Korányi G. Tamás. Mint mondta: a tőzsdét a kereslet és a kínálat, a várakozások és a félelmek irányítják. A nemzetközi tapasztalatok alapján itt az volt a várakozás, hogy a feldarabolás (split) esetén az ár nem pontosan követi a számtani műveletet, hanem annál kicsit magasabb lesz. Ez a technikai művelet ugyanis egyrészt ráirányítja a figyelmet az adott részvényre, és a kisbefektetők szívesebben vesznek nagyobb mennyiséget.

A magyar piacon is volt már példa részvényfelaprózásra, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a split eredményes az árfolyam szempontjából - mondta a szakértő. Egy évtizeddel ezelőtt az OTP hajtott végre feldarabolást, 10:1 arányban, és a közelmúltban a Richter is végrehajtott egy ugyanilyen lépést.

A Mol által végrehajtott split eredményes volt befektetői szempontból is, valamint a társaság számára is - mondta Korányi G. Tamás.