Ezekben az években zajlik egyes bankjegyek cseréje Angliában. Polimeralapúra, azaz műanyagra cserélték az ötfontos bankjegyeket, és most következnek a húszfontos bankók.

A bankjegyeket kibocsátó Bank of England nem várt problémába ütközött a folyamat kapcsán. Egyes vegán és vallási csoportok ugyanis problémásnak tartják, hogy a régi, papír alapú bankókkal szemben, az új, műanyag bankjegyek tartalmaznak állati zsiradékot.

A bank indított is egy konzultációt, ahol a 3 500 válaszadó 88 százaléka elutasította az állati zsiradék használatát,

igaz, 48 százalék alternatívaként felmerült pálmaolaj használatát is ellenezte.

Ezek után a bank közölte: fontosnak tartják a közvélemény egyes tagjainak jelzését, de nem változtat a gyártási technológián, azaz

megmarad a 0,05 százalék állati zsír az összetevők között.

A Bank of England egyébként azért döntött úgy, hogy papíralapúról műanyagalapúra cseréli a font bankjegyeket, mert a váltás következtében azok biztonságosabbá, tartósabbá és tisztábbá válnak.

A Pénzcentrum a brit bankóbotrány kapcsán megkerestük az MNB-t, hogy tartalmaznak-e a forint bankjegyek állati származékot. Válaszuk megnyugtathatja a magyarországi vegánokat,

ugyanis mind az 1997-től kibocsátott, jelenleg is forgalomban lévő forint bankjegysorozat, mind a folyamatban lévő, korszerűsítést célzó bankjegycsere során már kibocsátott új 10 000 és 20 000 forintos bankjegyek papír anyagúak.

A forint bankjegyek alapanyagai állati eredetű összetevőket nem tartalmaznak - írta az MNB.

2017. Augusztus 1-től már nem fogadják el a régi 5 ezres és 2 ezres forint bankjegyeket. A bevonási határnap után a hitelintézetek és a posta három éven keresztül, az MNB pedig húsz éven keresztül díjmentesen beváltja a régi bankjegyeket újra.