A kiadvány 19 ország (visegrádi országokon kívül Görögország, Oroszország, Ukrajna, valamennyi volt jugoszláv utódállam, Albánia és a Baltikum államai) adókörnyezetét mutatja be.

H. Nagy Dániel, a Mazars szenior adómenedzsere a kiadványt bemutató sajtótájékoztatón elmondta, hogy az általános forgalmi adó a legtöbb országban 19 és 22 százalék között van, és ugyan több termék is bekerült a kedvezményes kulcsba, az általános adómérték Magyarországon a legmagasabb, 27 százalék.

Kiemelte azt is, hogy régiós átlag alatti az idén 9 százalékra csökkentett társasági adó kulcsa, ilyen alacsony adókulcsot a régióban eddig csak Montenegró kínált.

A forgalmi és fogyasztási adók térnyerésével párhuzamosan a jövedelmeket és a foglalkoztatást terhelő adók aránya némileg mérséklődött, azonban

a felmérés alapján a kelet-közép-európai régióban sem igazán "olcsó" többé a foglalkoztatás.

A régió többi országához képest az egykulcsos, 15 százalékos magyar személyi jövedelemadó (szja) nem magas, és a szociális hozzájárulási adókulcs is idén csökkent 22 százalékra. Azonban a munkavállalót terhelő közterhekkel együtt nézve az adóterhelés magasabb, mint máshol:

100 ezer forint nettó jövedelem juttatása 184 ezer forintjába kerül a munkáltatónak

- magyarázta.

Kitért arra is, hogy az adóalap számításának módja országonként jelentősen eltérhet, ezért a nyereségadózást nem lehet csak az adókulcsok alapján összehasonlítani,

a legmagasabb és legalacsonyabb kulcs közötti 20 százalékpontos eltérés egyértelműen szemléletbeli különbséget takar.

Az elmúlt 5 évben több állam is csökkentett a nyereségadó mértékén néhány százalékpontot, a régióban az adókulcsok átlaga nem éri el a 16 százalékot. Adómérték-növelésre egyedül Görögországban volt példa, az adókulcs 29 százalékra emelkedett - fűzte hozzá.

Hangsúlyozta, a kelet-közép-európai régió országainak adórendszere az elmúlt években viszonylag stabil,

a drasztikus strukturális átalakulások korszaka lezárult, a válságadókat kivezették vagy beépültek az adórendszerekbe.

Több állam innovatív módon akadályozza meg az adócsalást. Az adóbeszedés hatékonyságát erősítő intézkedések (például a digitális eszközök alkalmazása) pedig még tovább emelik majd az áfabevételeket.