2016 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 11,6%-os volt az értéknövekedés a lakáspiacon, ami jóval meghaladja a 4,3%-os átlagot. Magyarországon kívül Lettországban és Izlandon haladta meg a drágulás a 10%-os mértéket. Csökkenést mindössze két országban (Olaszország -0,9% és Ciprus -3,3%) mutatnak a számok – derül ki az OTP Ingatlanpont elemzéséből.

Ha a 2016-os második negyedévhez képest vizsgáljuk, Magyarország már lecsúszik a dobogóról: a 3,4%-os emelkedésnél Írországban, Máltán és Izlandon is valamivel nagyobb a drágulás. Hosszabb időtávot tekintve, a 2010 óta eltelt időszakot nézve az észak-európai és balti országok viszik a prímet: Észtországban például 67%-kal magasabbak az árak 2010-hez viszonyítva. Magyarország ebben az összevetésben a középmezőny élén áll, nálunk a válság miatt dinamikusan mozgó ingatlanpiaci árak összességében 20%-kal mentek fel az elmúlt 6 évben.

Míg a 2015-ben tapasztalt drágulás egységesen érintette a teljes ingatlanpiacot, a tavalyi áremelkedés eltérő volt az egyes területeken. A fővárosi ingatlanárak ötödével, a megyei jogú városok lakásárai tizedével emelkedtek, a kisvárosok esetében viszont alig 1% volt a drágulás mértéke. A községekben egyenesen csökkentek az árak, a falvak esetében 15%-os áresést mutatnak a számok – ismertette Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Az elmúlt években a legnagyobb értéknövekedés a lakótelepi lakásoknál következett be: tavaly a panelek országos átlagára már meghaladta a négyzetméterenkénti 200 ezer forintot. Míg a lakások 15%-ot drágultak, az önálló házak értékük tizedét vesztették el az év első kilenc hónapjában. Ennek indoka, hogy ezek általában az amúgy is a csekélyebb forgalmú, a befektetői kereslet által került vidéki településeken találhatók. Egyes helyeken, például Pest megyében a piaci túlkínálat is lefelé hajtja az önálló házak árát.

Az eladott lakóingatlanok országos 260 ezer forintos átlagárában nagy a szórás: a fővárosi négyzetméterár ötszöröse a Nógrád megyei 70 ezer forintos értéknek. Az ingatlanárak Budapest mellett Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun megyében is 15% feletti mértékben emelkedtek tavaly. Nógrádban és Somogyban azonban csökkentek: előbbi esetében a csekély kereslet, utóbbinál a korábbi magas árakból való korrekció okolja az áresést. A megyeszékhelyek közül a legnagyobb mértékben Kecskemét (17%) drágult 2015-höz képest. A rangsorban Tatabánya (16%), valamint Székesfehérvár és Debrecen (15%) követi.

A nominális árszint, történelmi rekordot döntve már meghaladja a 2008-as árcsúcsot, vagyis ilyen magas lakásárakat papíron még nem láttunk idehaza. Reálértéket tekintve azonban – Budapestet kivéve – országosan még elmaradnak 2008-tól, a bérekhez viszonyított árak pedig nagyjából az 1998-1999-es éveket idézik. Az OTP Ingatlanpont szakértője arra számít, hogy idén az egyensúlyi szinthez közelítve, az újlakás kínálat bővülésével országos szinten már csak egyszámjegyű lesz az áremelkedés, azonban a regionális különbségek tovább mélyülnek majd.