eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Új utakon tekerhetnek majd a bringások

Országszerte több száz kilométer kerékpárút épülhet a következő években, emellett a megyei önkormányzatok a meglévő kerékpárút-hálózatok fejlesztésére is több milliárd forintot szánnak - derül ki az MTI tudósítói által készített körképből.

Pest megyében például Budakeszin, Gödöllőn, Nyáregyháza térségében, Szigetszentmiklóson és Tápiószőlősön készülnek fejlesztésekre, és több településen biciklitárolók is épülhetnek majd. Több, részben még pályázati-, vagy tervezési szakaszban lévő régiós biciklis nagyberuházást terveznek. Az egyik az EuroVelo 6 Pest megyei szakasza, a másik a Budapestet a Balatonnal összekötő kerékpárutak egyes részei. A megyében egyebek mellett a főváros és Szentendre között, Budapest és Dunakeszi között, Budapest - Érd - Százhalombatta, illetve Budapest - Etyek között készül majd rövidebb-hosszabb kerékpárút. A Dömöst Szentendrével összekötő bringaút nyomvonalát várhatóan szeptemberben véglegesítik.

A Velencei tótól a fejlesztéseknek köszönhetően hamarosan a Balatonig lehet tekerni. A tervek szerint Etyektől Füléig épül meg a kerékpárút, amely Balatonakarattyánál csatlakozik rá a Balaton kerülőre.

Hajdú-Bihar megyében 2018. október 31-ig további 15 kilométer, 2020 év végére pedig újabb 42,6 kilométer kerékpárút építését tervezik. A beruházásokra a Területi- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásaiból 1,403 milliárd forintot szánnak, a támogatási megállapodások szeptember második felére születhetnek meg.

2020-ig Debrecenben 2,3 milliárd forintot költenek kerékpárút-fejlesztésre, ezzel a jelenleg 80 kilométer hosszúságú városi bicikliút-hálózat 103 kilométerre nő.

Békés megyében 2015. január 1-je és 2016. június 30-a között a közlekedési hatóság 35,9 kilométer kerékpárút építését engedélyezte; ezen időszakban 23,8 kilométer kerékpárutat már átadtak. Békéscsaba a jövőben TOP forrásból 6,5 kilométer, a modern városok program keretében pedig további 16,9 kilométer kerékpárutat építene. Az idén tizedik alkalommal kerékpárosbarát település címmel kitüntetett Békés városában 21,7 kilométer kerékpárutat használhatnak a biciklisek, Békés - Tarhos között csaknem 4 kilométeres kerékpárutat terveznek, 2020-ig további három városrészen mintegy 23,6 kilométernyi kerékpárutat építenének.

Baranya megye kerékpárút-hálózata az elmúlt öt évben 140 kilométerrel bővült. A megyei önkormányzat pályázatot nyújtott be a Sikonda, Orfű és az Ős-Dráva kerékpárút összekapcsolására, a tervezett törzsszakasz hossza 56 kilométer.

A Tolna megyei területrendezési terv 17 térségi kerékpárutat javasol több száz kilométer hosszan. A megyében 62 kilométernyi kiépített kerékpárút van, a megye városai további mintegy 40 kilométer építésére pályáznak. Szekszárd a polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint 17,3 kilométernyi út kiépítésére pályázik. Több mint félmilliárd forintos ráfordítással 15 kilométernyi belvárosi szakasz, valamint a gemenci erdő irányába 2,3 kilométer létesülhet.

Győrben több mint 80 kilométernyi kerékpárút van, a kisforgalmú utakon 19 kilométernyi kerékpáros útvonalat jelöltek ki. A város további 47 kilométernyi kerékpárutat alakítana ki.

Tatabánya és Tata térségében az elmúlt három évben mintegy huszonöt kilométeres hosszúságban épültek kerékpárutak. Tatabányán az ipari park üzemeit is bekötötték a hálózatba. Kecskéd, Környe és Oroszlány önkormányzatai 2016 márciusában írtak alá konzorciumi megállapodást a három települést Tatabányával összekötő, 1,1 milliárd forint értékű, csaknem 16 kilométeres kerékpárút megvalósításáról.

Az NFM kerékpározásért és az aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztosa, Révész Máriusz múlt héten jelentette be, hogy 3,5 milliárd forintos beruházás keretében befejezik a Tisza-tó körüli kerékpárút építését és megépül a még hiányzó szakasz Tiszafüred és Poroszló között, ezzel 65 kilométeres szakaszon a Tisza-tavat körbe lehet kerékpározni a forgalomtól teljesen elzártan.

Zala megyében közel 40 kilométernyi új út építése szerepel a tervekben, amelyre összesen 1,17 milliárd forint forrást szánnak. Sármelléken 7,6 kilométernyi kerékpárút kialakítását tervezik, Zalaszentgróton pedig 4,3 kilométernyi út építése szerepel a tervekben. Máhomfa és Csömödér között mintegy 11 kilométernyi utat kívánnak építeni, Kisrécse és Zalasárszeg között ugyanakkor 1,8 kilométer hosszú biciklisávot építenének.

Lentiben 5,4 kilométeres, Kisrécse és Nagykanizsa között csaknem 2,7 kilométernyi, Hévízen pedig egy kerékpáros híd létesítésével 400 méter hosszúságú új szakaszt terveznek. Keszthelyen 3 kilométer, Hahót és Fakospuszta között pedig két fahíddal kiegészítve egy kilométeres új bicikliút építését tervezik.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×