eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Megjelent a Magyar Nemzeti Bank éves jelentése

Megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) éves jelentése, amelyben megerősítik a korábban közölt nyereség és osztalék adatokat. A tavalyi eredmény után 50 milliárd forint osztalékot fizet a költségvetésnek a jegybank.

A jegybank honlapján pénteken közzétett jelentés szerint az

MNB 2015-ben 94,5 milliárd forint nyereséget képzett, ami elsősorban annak köszönhető, hogy az alapkamat csökkenésének és az MNB programjainak - forintosítási és önfinanszírozási - hatására javult a kamateredmény és a pénzügyi műveletek eredménye.

A jegybank a tavalyi eredménye után 50 milliárd forint osztalékot fizet be a költségvetésbe.

Az eredmény legjelentősebb összetevője a 177,7 milliárd forintos, devizaárfolyam-változásból származó nyereség. Ennek alakulását meghatározó két fő tényező a devizatételek hivatalos és átlagos bekerülési árfolyamon számított értékének eltérése, valamint a devizaeladások mértéke. Mint írták, 2015-ben a forint árfolyama erősen ingadozott, az év során jellemzően kisebb volt a 2014-esnél a hivatalos és a bekerülési árfolyam közötti különbség, és a devizaeladások volumene is csökkent az előző évhez képest.

A nettó forint kamat- és kamatjellegű eredményből 93 milliárd forint veszteség származott, ami ugyanakkor a 2014. évinél 65,5 milliárd forinttal alacsonyabb. A kamateredmény javulását eredményezte, hogy csökkent az alapkamat és kisebb lett az alapkamathoz kötött kamatozású forintkötelezettségek állománya is.

Az eredménykimutatás szerint 449,7 milliárd forint bevétele volt a jegybanknak 2015-ben, ami 353,2 milliárddal kevesebb az egy évvel korábbinál. A bevételek közül kiemelkedik a 215,8 milliárd forintot kitevő, devizában elszámolt kamat- és kamatjellegű bevétel, amely 36 milliárd forinttal elmarad a 2014. évitől. A második legnagyobb tétel a deviza-árfolyamváltozásból származó, 184,5 milliárd forintos bevétel, ami 336,1 milliárddal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

Közölték azt is, hogy a pénzügyi szakmai célokat szolgáló végleges, visszafizetési kötelezettség nélküli pénzátadások - valamint karitatív célú támogatások - döntő része, 12 milliárd forint az MNB által indított Pallas Athéné Közgondolkodási Programhoz kapcsolódó pénzbeli alapítói vagyonátadás, a program ezen felül 4,5 milliárd forintnyi ingatlan vagyonátadásban is részesült.

A jegybank saját tőke állománya az év végén 459 milliárd forint volt. Nagyságát alapvetően a kiegyenlítési tartalékok - azon belül is a forintárfolyam kiegyenlítési tartalékának - szintje határozta meg.

A működési költségek 2015. évi tényleges összege 32,973 milliárd forint, ami az előző évi összeget 2,5 százalékkal haladja meg.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×