Infostart.hu
eur:
386.62
usd:
332.99
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér

Tovább apadtak a devizatartalékok

Áprilisban tovább csökkentek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) devizatartalékai, a múlt hónap végi 26 432 milliárd euró 1,119 milliárddal alacsonyabb az egy hónappal korábbinál.

A márciusi 4,164 milliárd euró csökkenéssel már hétéves mélypontra csökkent a tartalékok szintje, de csak 3,890 milliárd euróval marad el a múlt év végitől. A múlt havi csökkenés legnagyobb részét, 2,9 milliárd eurót a lakossági devizahitelek forintosításához kötődő jegybanki devizaswap ügyletek lejártával indokolta az MNB. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) és a Magyar Államkincstár devizaműveleteivel 1,2 milliárd euróval apasztották a tartalékokat, döntően egy március végén lejárt, 500 millió angol font (633 millió euró) értékű tízéves kötvény visszafizetése miatt.

A tartalékok márciusi csökkenésében még nem jelent meg az a 1,5 milliárd euró, amellyel a kormány visszafizette a 2008-ben felvett IMF/EU hitel utolsó részletét az Európai Uniónak. Az áprilisi csökkenés viszont kisebb a törlesztés összegénél.

Az MNB 2014 óta a külső sérülékenység megítélésének javítása érdekében számos lépést tett, amelyekből eleve következett a devizatartalék szintjének, egyúttal a tartalékolás költségeinek csökkentése. Ezek között a két legfontosabb a külső adósság belföldi finanszírozásának erősítése és a jelzáloghitelek forintosítása volt. Az előbbivel az államháztartásnak, utóbbival pedig a bankszektornak segítette elő, hogy a finanszírozás egyre inkább hazai forrásokra támaszkodhasson. A mozgásteret az adta, hogy a tartalékok szintje érdemben meghaladja a befektetők által elvárt mértéket, amit általában az éven belüli lejáratú külső adóssághoz viszonyítanak, és tavaly év végére 21 milliárd euróra csökkent.

Az önfinanszírozási programból adódóan a hitelintézetek állampapír-kereslete megnőtt, ezzel az államadósság devizaaránya érdemben csökkent. A program 2014 áprilisi bejelentése óta a forint állampapírok növekvő keresletének köszönhetően az ÁKK nagyságrendileg 5,5 milliárd euró értékű devizaadósságot tudott törleszteni a múlt év végéig anélkül, hogy nemzetközi kötvénykibocsátásra került volna sor, igaz, hogy más oldalról viszont növelhette forintkibocsátását, ezáltal az államadósság devizaaránya 41 százalékról 31 százalékra csökkenhetett.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×