A Royal Bank of Scotland (RBS) londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői pénteken ismertetett tanulmányukban úgy vélekedtek, hogy a jelenlegi időszakban, amikor a magyar gazdaság növekedésének lassulása valószínűsíthető, és ezzel egyidejűleg az inflációs kilátásokra is lefelé mutató kockázatok hatnak, az MNB mind kevésbé lesz toleráns az erős forinttal szemben, mivel ez is csak a növekedést és az inflációt terhelő kockázatokat növeli.

A ház szerint az inflációra ható kockázatokat jól jelzi a tizenkét havi összevetésű fogyasztói árindex szeptemberben mért 0,4 százalékos - az elemzői várakozásokat jelentősen meghaladó - esése. A londoni elemzői közösség széleskörű konszenzusos előrejelzési átlaga mínusz 0,1 százalékos éves inflációt valószínűsített a múlt hónapra.

Ha ezek a folyamatok tartósnak bizonyulnak, az RBS elemzői szerint a magyar jegybank monetáris tanácsa a következő hónapokban fontolóra veheti a pénzügypolitika további enyhítését.

Az MNB legutóbbi kamatdöntő üléseinek közleményeiből világosan kitűnik az a szándék, hogy a jegybank az inflációra ható kockázatokat elsősorban nem kamatcsökkentésekkel próbálja kivédeni, hanem úgy, hogy hosszú ideig változatlanul hagyja jelenlegi 1,35 százalékos alapkamatát.

Ha azonban folytatódik a feltörekvő piacokon jelenleg tapasztalt felfutás, és a forint jelentősebben - például 300 forint/euróig - erősödik, akkor ismét napirendre kerülhet a monetáris enyhítés hagyományos formája, vagyis az alapkamat további csökkentése - vélekedtek pénteki elemzésükben az RBS londoni közgazdászai.

A ház szerint ezt a kilátást erősíti, hogy növekszik az eurójegybank (EKB) által kezdett mennyiségi enyhítési ciklus kiterjesztésének valószínűsége, és az is, hogy az amerikai jegybank feladatait ellátó Federal Reserve kamatemeléseit a piac elkezdte folyamatosan kiárazni.

Ha ebben a környezetben a forint jelentős erősödésnek indul, előállhat olyan helyzet, hogy az MNB nem tudja elkerülni a további kamatcsökkentést, annak ellenére is, hogy a forintárfolyam inflációs átszűrődési hatása csökkent az utóbbi években - áll az RBS pénteki tanulmányában.

Más nagy londoni házak egyelőre fenntartják azt az előrejelzésüket, hogy az MNB hosszú ideig - akár évekig - a jelenlegi szinten hagyja alapkamatát.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői a jövő év egészének átlagos magyarországi inflációjára szóló előrejelzésüket az eddigi 2 százalékról 1,8 százalékra csökkentették a konszenzustól jelentősen elmaradó szeptemberi inflációs adatok nyomán. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az MNB céljától messze járó infláció ellenére is kétségesnek tartanak bármilyen monetáris reakciót.

A ház szerint a további enyhítéshez arra lenne szükség, hogy az MNB monetáris tanácsa az alacsony inflációs környezet hatásainak erősödő második körös átszűrődését észlelje, erre azonban eddig kevés jel utal: a háztartási szektor tizenkét hónapra előretekintő inflációs várakozása 2 százalék körüli szinten stabilizálódott 2015 eleje óta, a magánszektorbeli bérkiáramlás éves növekedési üteme pedig jelenleg 3,7 százalék környékén mozog.

Mindezek alapján a JP Morgan elemzőinek alapeseti prognózisa az, hogy az MNB alapkamata legalább 2017 végéig - vagyis még több mint két évig - a mostani 1,35 százalékon marad, bár a cég is elismeri, hogy erre a kamatprognózisra lefelé mutató kockázatok hatnak.