Elmondta, a regionális központ elmúlt 25 évét értékelve számos programot ki lehetne emelni. Ezek között említette azt a kutatást, amely a légszennyezésnek a gyermekkori légzőszervi betegségekkel való összefüggését taglalta, vagy amelyik azt vizsgálta, hogy a környezeti és biztonsági kockázatokat hogyan lehet regionális együttműködési lehetőségekké átfordítani.

A számos kutatás, tanulmány közül Áder János kiemelte azt az egyszerre nemzetközi, európai és magyar vizsgálatot, amit az Európai Unió is támogatott, s ami a Kárpát-régió klímaváltozását vizsgálta (CarpathCC Climate Change Framework Project). Ez a szomszédos országok közötti együttműködést is jól szimbolizálta - tette hozzá.

A projekt a következő 30-50 év távlatában 1-3 fokos átlagos hőmérsékletemelkedéssel számolva vizsgálta a változás környezeti, erdőgazdálkodási, növénytermesztési vagy a turizmusra gyakorolt hatásait, és javaslatokat fogalmazott meg a veszélyek elhárítására a földhasználat, a vízgazdálkodás és az erdőgazdálkodás területén - mondta. Közölte, hogy a projekt sikeresen zárult, és kedvező volt a nemzetközi fogadtatása, ami a folytatás lehetőségét is felveti. Reményét fejezte ki, hogy a folytatáshoz, ami még alaposabb kutatást eredményez, az unió is támogatást ad majd.

Szólt arról is, hogy a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ 25 évvel ezelőtti megalakulásakor senki sem gondolta, hogy 2015-ben a várható természeti katasztrófák számának óriási növekedéséről, a globális felmelegedés következményeiről, a jégtakaró olvadásáról, az óceánok savasodásáról, az élelmiszertermelési és ellátási problémák fokozódásáról, vagy vízellátási problémákról fogunk beszélni. Rámutatott, hogy ez nem egy sci-fi történet, hanem az ENSZ legutóbbi jelentésének összefoglalója. Szavai szerint a szemünk előtt játszódó klímaváltozás hasonlít az ózonlyukkal kapcsolatos történethez: az is a tagadással kezdődött, hosszas halogatással, felelősségelhárítással folytatódott, majd jöttek a politikusok rövidlátó nyilatkozatai. A beismerés után éveken keresztül "tipródtunk-totyorogtunk" a probléma megoldása körül, míg az 1987-es montreali megállapodást követően betiltották a CFC, azaz az üvegházhatású gázokat - mondta.

Áder János szerint ismét a tipródás és a totyorgás stádiumában vagyunk, és csak remény van arra, hogy Párizsban megállapodnak a klímavédelemről, és azt gyors cselekvés követi.

Úgy vélte, akkor lehet Párizsban eredményesen tárgyalni, ha a legnagyobb szennyezők megállapodnak egymással, ebben kiemelt szerepe van az Egyesült Államoknak és Kínának. Az államfő arra kért mindenkit, hogy akinek van erre befolyása, próbálja meg az amerikai vagy a kínai döntéshozókat meggyőzni arról, hogy a korábban megkötött megállapodásukat egészítsék ki a tavaly év véginél ambiciózusabb célokkal. Ehhez az EU örömmel fog csatlakozni, és a többi nagy szennyezőnek sem lesz más választása, minthogy kövesse őket - jelentette ki.

A köztársasági elnök a tanácskozás résztvevőit egyebek között a veszély tudatosítására, a kutatási eredmények közérthetővé tételére kérte, és arra, hogy segítsenek a felelősségérzet felkeltésében.

V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár beszédében kiemelte: az a társadalom, amely megtanul valamit, de nem adja tovább, nem lehet fenntartható. A környezetvédelmi politika fontossága egyáltalán nem csökken, amikor olyan kérdésekkel kell szembenézni, mint a biodiverzitás csökkenése, az ivóvízforrások visszaszorulása, a genetikai technológiák elterjedése. Ezek a kihívások azonban egyben lehetőségek is arra, hogy megtanuljunk globálisan együttműködni - fogalmazott.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy alapvetően fontos az oktatás, véleményformálás szerepe. A most felnövő generációk a környezetet már fontosabbnak tartják, mint szüleik - mondta. Ez a generáció már jobban megérti, hogy a környezetvédelem nemcsak a gazdag emberek, fejlett országok kiváltsága - hangsúlyozta.

A REC feladatai és kihívásai nem lesznek könnyebbek a következő 25 évben, azonban vélekedése szerint a központ munkájának is köszönhetően egyre elismertebb és felismertebb kérdés a környezetvédelem fontossága a régióban.

Az 1990-es alapítású REC nemzetközi szervezet, amely a környezetvédelmi problémák megoldásának elősegítésén, az érintettek közötti kooperáción, az információ szabad áramlásán munkálkodik a környezetvédelemmel kapcsolatos döntéshozatalban való nyilvános részvétel előmozdítása révén. A REC 17 országban tart fenn irodahálózatot, központi irodája Magyarországon van.