Infostart.hu
eur:
386.43
usd:
331.74
bux:
118863.12
2026. január 13. kedd Veronika

Mi a tanulsága a brókerbotránynak?

A magasabb kamat mindig magasabb kockázattal jár, amit a befektetőknek mindig figyelembe kell venniük - mondta a napi.hu főszerkesztője. Korányi G. Tamás szerint a kártérítésre nehéz jó modellt találni, de fontos lenne, hogy az ügyfelek a jövőben jobban felmérjék a kockázatokat. A Portfolio pedig arról írt: számos olyan pont van a Quaestor kötvénykibocsátásért felelős cégének legutóbbi kibocsátási tájékoztatójában, amelyek a portál szerint "sikító vészjelzést kellett volna, hogy jelentsenek".

"Aki kötvényt vett, az magas kockázatot vállalt, ez egyértelmű, hiszen ez nem államkötvény volt. Nem véletlenül adott az államkötvénynél régebben 4, de még most is 2 százalékkal magasabb kamatot a Quaestor. Nincs ingyenebéd a tőkepiacon - ezt így szokták mondani. A tájékoztatókon szerepelt, hogy se OBA-, se Beva-védelem nincs ezeken a kötvényeken" - mondta Korányi G. Tamás.

A napi.hu főszerkesztője hozzátette: "ugyanakkor azt is tudjuk, most már, hogy az 58 milliárdnyi legálisan kibocsátott kötvény mellett legalább további 150 milliárd forintot beszedtek a Quaestor-irodák az ügyfelektől. Õk jóhiszeműen úgy gondolták, hogy nekik kötvényük van, kaptak erről bizonylatot. De ennyi kötvény nem került igaziból, legálisan kibocsátásra. Ez a pénz valahogy bekerült a Quaestor hálózatába, és ott aztán jórészt eltűnt."

"Az egy abszurd helyzet, hogy egy elképesztő csalássorozatot a többi, legálisan, jól működő brókercégre terhelnek rá. Az a baj, hogy egyik sem jó modell: ha az adófizetők terhére kártalanítunk olyanokat, akik nem állampapírba, hanem a magasabb hozam jegyében egy kockázatosabb befektetésbe fektették a pénzüket, és ugyanúgy megkapják a pénzüket, legfeljebb egy kicsit később, mint ha állampapírba fektettek volna - ez nem jó üzenet. Egyrészt mert olyan fizet, aki nem kockáztatott és az állampapír-piac szempontjából sem, hiszen az állam abban érdekelt, hogy ha ő biztosan fizet egy eszközt, az állampapírt, akkor lehetőleg azt vásárolja a lakosság, ne a Quaestor-kötvényt. Teljes egészében a befektetési-szolgáltatási szektorra ráterhelni, az megint nem jó, mert nem tudja kifizetni. A Beva ilyenkor kölcsönt vehet föl, de egy százmilliárdos kártérítésnél az évi tagdíj a kölcsönkamatokra megy el, tehát akkor a brókerek unokái is fizetni fogják. Ez sem jó modell, ha nem akarjuk egészen tönkretenni a magyar tőkepiacot" - hangsúlyozta Korányi G. Tamás.

A napi.hu főszerkesztője hozzátette: "sajnálatos módon az ügyfeleknek kell valamilyen terhet ebből viselniük, illetve abban lehet bízni, hogy valamennyi eszköz azért a Quaestor rendszerében megvan. Az a törvény, amit hétfőn a Parlament elfogadott a brókerbotrányban érintett szervezetek és személyek vagyonának zárolásáról és kártérítése felhasználásáról, valamennyire segít."

"A kibocsátási tájékoztatókon, a Quaestorénak címoldalán is, eddig is rá volt írva, hogy a szokásostól eltérő kockázatot hordoz, és a tájékoztatóból kiderült, hogy nem vonatkozik rá az OBA- és a Beva-garancia. Az más kérdés, hogy lehetne rávenni az embereket, hogy ezt is olvassák, de azt gondolom, hogy ennek a brókerbotránynak az az egy haszna van, hogy jó pár évre megint megjegyzik, hogy a túl magas hozam, túl kicsi és áttekinthetetlen cégcsoporttól, az mindig gyanús" - figyelmeztetett Korányi G. Tamás.

A Portfolio is arról írt, hogy a Quaestor-botrányban érintetteknek igen könnyű a felügyeletre, vagy az éveken át felépített piramisjátékban közreműködőkre mutogatni és kártérítést követelni. Egy valamit azonban nem szabad elfelejteni: aki ezekbe a kötvényekbe fektetett, az vagy tudatosan becsukta a szemét, vagy a legalapvetőbb figyelmeztető jeleket nem vette észre. Egy ekkora piramis felépítése nem megy a legfontosabb alkotórész, a befizetők tömege nélkül.

Számos olyan pont van a Quaestor kötvénykibocsátásért felelős cégének legutóbbi kibocsátási tájékoztatójában, amelyek a portál szerint "sikító vészjelzést kellett volna, hogy jelentsenek".

Ilyen például maga a kibocsátó cég. Aki ebből a kötvényből vett, az a Quaestor Financial Hrurirával kötött szerződést, egy olyan vállalattal, mely bevételt nem termel, ellenben hatalmas, sok tízmilliárdos kötelezettségállománya van. Fontos az is, hogy ki a könyvvizsgáló. A tájékoztatóban szereplő pénzügyi adatokat a Pénzmentő Könyvvizsgáló, Adótanácsadó és Vállalkozási Kft. auditálta. Ez nem feltétlenül baj, "de azért valljuk be, ez más, mintha a kimutatások mellett egy nemzetközileg elismert könyvvizsgáló cég nevét látjuk" - írta a portál.

A harmadik ordító jelként említették a visszaváltás lehetőségét. A tájékoztatóban az szerepel: "a kibocsátó a végleges feltételekben fenntarthatja a kötvény felmondása miatti rendkívüli visszafizetés lehetőségét (futamidő vége előtti felmondás) - többnyire néhány felmondásmentes év vállalása mellett". Egy ilyen, kötvényesek részére szóló opció könnyen veszélyes helyzetbe hozhatja a kibocsátót, ha pánikhangulatban sokan kívánnak élni vele.

Magáért beszél az a pont, miszerint a kötvényekre nem terjed ki sem OBA, sem BEVA-védelem.

Az ötödik "jel" a kötvények visszafizetésének biztosítéka, vagyis hogy a pénz visszafizetését alapesetben a holding cégtől várhatjuk (attól a cégtől, melynek 2013-ban a nettó eredménye 65 millió forint volt), egyéb garanciáról, kezességvállalásról nem esik szó.

Végül pedig azt emelte ki a Portfolio, hogy a befolyó pénz hasznosításáról a következőket írja a kibocsátási tájékoztató: "az összegyűjtött tőke kizárólag a Quaestor csoport anyavállalata részére kerül kölcsönzésre, a Quaestor csoport anyavállalata hosszú távú üzleti terveinek finanszírozása érdekében". Azaz likvid, viszonylag rövid futamidejű forrásból finanszíroznak hosszútávon megtérülő projekteket. Ez ugyancsak magáért beszél.

Dióslaki Gábornak, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének elnöke hozzászólása itt olvasható.

Hanganyag: Exterde Tibor

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Elemzők a kampányról és a siker útjáról: nagy a különbség a pártok stratégiája, de akár a támogatottsága között is

A kampány intenzív lesz, a választási részvételi hajlandóság pedig kulcsfontosságú – mondták az InfoRádió Aréna című műsorának vendégei. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója és Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research vezetője ismertette a legfrissebb pártszimpátia-kutatásokat, arról is szó volt, milyen témák befolyásolhatják leginkább az április 12-i országgyűlési választás eredményét. Értékelték a pártok online és offline jelenlétét is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×