"A Quaestor körül semmi sem egyértelmű. A Buda-Cash botrány körül is sok még a kérdőjel és ezek nem oldódnak, de a Quaestor sokkal rejtélyesebb. Leginkább az, hogy a Quaestor-ügy jelenleg nincs rendőri szakaszban. Annak ellenére, hogy a csoportnál egy 200 milliárd forintot meghaladó lyuk tátong, ami a magyar GDP majdnem háromnegyed százaléka, sem őrizetbe vétel, sem nyomozásról szóló bejelentés nem történt. Tulajdonképpen még az öncsődről sincs igazán érvényes bejelentés, hiszen bár kétszer közzétették a Quaestor ügyvédei, hogy a csoport öncsődöt kért, de ennek hivatalosan semmi nyoma. Ez azt jelenti, hogy elvileg még mindig mehet ki pénz a Quaestorból" - mutatott rá a portál főszerkesztője.

"Eddig annyi történt, hogy a Quaestor bejelentette, öncsődöt kért - ami egyébként nem volt igaz. A bejelentés kedden történt, előtte hétfőn a Külügyminisztérium, a Magyar Kereskedőházak cége és más külügyi kapcsolódású szereplők igen jelentős összeget - nem tudjuk mennyit, de nagyságrendileg körülbelül 10 milliárd forintot - kivontak a Quaestorból. Erre a hivatalos magyarázat az, hogy erre a miniszterelnök adott utasítást a Buda-Cash botrány után. Az ellenzék azt mondja, bennfentes információja volt. Én azt gondolom: a Buda-Cash botrány után nyílt titok volt, hogy a Quaestor lehet a következő áldozat, tehát ehhez azért nem kell olyan nagyon nagy előrelátás" - jegyezte meg Korányi G. Tamás.

Úgy vélte, van olyan hatóság Magyarországon, amelynek erre lépnie kellett volna, akár a Buda-Cash botrány másnapján azonnali helyszíni vizsgálattal.

"Ezt a hatóságot úgy hívják, hogy Magyar Nemzeti Bank" - fogalmazott Korányi G. Tamás.

Hozzátette: a fiktív kötvényekről a piac nem tudott, de az tény, hogy tavaly novemberig 50 milliárd, novemberben pedig a piacfelügyeleti hatóság további 20 milliárd forinttal megnövelte a kibocsátható kötvény keretét, összesen 70 milliárdra. Most úgy tudni, végül 58 milliárd lett hivatalosan kibocsátva.

"Mindenki, aki egy picit is elmélyedt a kibocsátási tájékoztatóban, tudhatta, hogy nagyjából mije van a Quaestor csoportnak. Ez néhány jó helyen lévő üres ingatlan, hitelből épített szálló a Mátrában, Győrben, a mérhetetlen milliárdok, amiket a kiváló győri futballba beleöltek és egy utazási iroda, semmi több. Nem látszott a tényleges értékteremtés a csoportban. Gyakorlatilag egy pilótajáték folyt, azzal a különbséggel, hogy még azt is elhiszem: Tarsoly Csaba nem vitte haza a pénzt, hanem egyszerűen a működés elvitte az egészet, valamint az az évi egy-másfél milliárdnyi marketing büdzsé, amivel a jobb években a csoport működött." - fogalmazott a Napi.hu főszerkesztője.

"Azt gondolom, a lyuk nagyon nagy, de a fiktív kötvények további 150 milliárdja döbbenetes szám, itt azért nyilvánvalóan lehetne kérdéseket feltenni. Ez vélhetően nem csupán szakfelügyeleti, hanem valószínűleg rendőrségi feladat is lenne" - vélekedett Korányi G. Tamás.

Szavai szerint általában ilyen esetekben az a helyzet, hogy amikor már nagyon nagy a lyuk, végiggondolja a főszereplő, mit tegyen. Mivel a legmagasabb tétel bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős értékre elkövetett csalás, sikkasztás esetében tíz év, és ez ötszáz millió forint felett érvényes, majdnem mindegy, hogy ez egy, öt, tíz vagy százmilliárd forint esetében történt. Így amikor az illető már látja, hogy a történet úgy is borul, végiggondolja, mit és hova visz ki és kinek fizet vissza.

"Ilyenkor ez a kulcskérdés, hogy kik azok, akik az utolsó időszakban visszakaptak pénzt. Egyet látunk, a magyar államot, a többit nem látjuk, de nyilván volt többi is" - mondta Korányi G. Tamás.