A 3 százalékot meghaladó 2014-es gazdasági növekedés ellenére meglehetősen kritikus országjelentést tett közzé Magyarországról az Európai Bizottság. Az Európai Szemeszterbe illeszkedő technikai jelentés egyik fő megállapítása, hogy hazánk összességében korlátozott előrehaladást ért el a 2014-es országspecifikus ajánlások teljesítésében.

"Magyarország összességében korlátozott előrehaladást ért el a 2014-es országspecifikus ajánlások teljesítésében" - ez az egyik sarkalatos megállapítása az Európai Bizottság hazánkról készült 2015-ös országjelentésének.

A testület a szokásoshoz képest 3 hónappal előrehozta és egybedolgozta a makrogazdasági egyensúlytalanságokról szóló mélyreható elemzéssel az Európai Szemeszter keretében készülő jelentést, ami a májusban megjelenő országspecifikus ajánlások alapja lesz. A menetrend módosítását Brüsszel azzal indokolja, hogy így több idő áll majd rendelkezésre az országjelentés megvitatására a tagállamokkal, és végül olyan országspecifikus ajánlások megtételére, amelyeket az eddigieknél sokkal nagyobb eséllyel végre is hajtanak majd a kormányok.

A Magyarországról csütörtökön publikált közel 80 oldalas értékelés státuszát illetően egyelőre hangsúlyozottan technikai és nem politikai dokumentumnak számít, vagyis csak a szakértők és nem a politikai döntéshozók véleményét tükrözi.

Az országjelentés első része gyakorlatilag felidézi a néhány hete közzétett téli gazdasági előrejelzés legfontosabb meglátásait. A 2014-es 3,3 százalékos gazdasági növekedésről szólva megjegyzi, hogy az elsősorban olyan ideiglenes intézkedések és tényezők eredménye, mint az uniós alapok fokozott abszorpciója, az államilag támogatott hitelek és a szabályozott rezsiárak csökkentése. Ezzel összhangban a Bizottság 2015-re már csak 2,5 százalék körüli, 2016-ra pedig csupán 1,9 százalékos növekedést jelez előre Magyarországon.

Az államháztartás hiánya 2014 és 2016 között nagyjából a GDP 2,5 százaléka körül lesz, ami a brüsszeli szakértők szerint "lehet, hogy elégtelennek bizonyul az államadósság számottevő csökkentésének eléréséhez".

A dokumentum második része a makrogazdasági egyensúlytalanságokról készült mélyreható elemzés főbb következtetéseit tartalmazza. (Általános következtetésként a Bizottság úgy ítéli meg, hogy "nincs kézzelfogható javulás").

Mindenekelőtt megállapítja, hogy az elmúlt néhány év gyors javulása ellenére az ország külső eladósodottsága továbbra is veszélyes zónában van. A gazdaság kiegyensúlyozását a tartós folyó fizetési mérleg többlet és tőkemozgások pozitív mérlege hajtotta előre, ami az anyag szerint a magánszektor adósságleépítését (tőkeáttételének csökkentését) és az uniós alapok növekvő mértékű pozitív hozzájárulását tükrözi. Ezzel párhuzamosan a pénzügyi oldalon bizonyos szerkezeti romlás következett be, amit a nettó külföldi közvetlen befektetések és különösen a zöldmezős beruházások lelassulásának tud be a Bizottság.

A jelentés következő megállapítása, hogy az államadósság magas szintje a magyar gazdaság sebezhetőségének továbbra is egy fontos forrása marad. Miközben a középtávú fenntarthatósági modellezések az alapforgatókönyv szerint az államadósság folyamatos csökkenését mutatják a következő évtizedben, ezt a hipotézist ugyanakkor a költségvetési politika oldaláról jelentős kockázatok övezik, és a gazdasági sokkhatásoknak való számottevő kitettség sem múlt még el.

A mélyreható elemzés arra is rámutat, hogy a tőkeáttétel csökkentése a bankszektorban a pénzügyi szektort sújtó jelentős szabályozó terhek és a nem teljesítő hitelek magas aránya ellenére is folytatódott. A bankok által nyújtott kölcsönök betétekhez viszonyított arányának csökkentését alapvetően szükségessé tette a bankok mérlegének kiegyensúlyozása. A Bizottság szerint ugyanakkor az adósságleépítési folyamat ütemére és csatornáira számottevő hatást gyakoroltak a pénzügyi szektorral kapcsolatos kormánypolitikák, és közülük is elsősorban a nagy adóterhelés. Az államilag támogatott hitelnyújtás és a növekedés felgyorsulásának hatására ugyan elkezdett lassulni a tőkeáttétel-csökkentés üteme, de a jelentés várakozásai szerint a következő években is kitart majd ez a folyamat.

Egy másik pont a közmunkaprogrammal foglalkozik, amely a szakértők szerint "alacsony hatásfokú aktív munkaerőpiaci intézkedés és torzítja a munkaerőpiac normális működését". Számszerűleg ugyan csökkenti a munkanélküliséget, de többek között költségvetési szempontból is fennáll egy olyan kockázat, hogy egy ilyen mértékű közmunkaprogramnak jelentős "retesz" hatása lehet, és állandó jelleggel felválthatja az alacsony képzettségűek szociális juttatásainak rendszerét. A programot a Bizottság megítélése szerint nem hangolják össze megfelelően más közfoglalkoztatási szolgálatokkal, és nem támogatja kielégítően a programban résztvevők visszatérését a nyílt munkaerőpiacra.

További részletek a BruxInfo cikkében.