Infostart.hu
eur:
362.23
usd:
323.27
bux:
146064.21
2026. november 9. hétfő Tivadar

Egyre kevesebb a szemét Magyarországon

Jelentősen kevesebb hulladék keletkezik az utóbbi években Magyarországon, 2000-ben az éves mennyiség még 40 millió tonnára rúgott, 2014-ben azonban már csak 17,4 millió tonna volt - ismertette a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára Budapesten, egy szakmai fórumon.

V. Németh Zsolt a Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete (HOE) által szervezett tanácskozáson elmondta, nagy fejlődés tapasztalható a magyar hulladékgazdálkodás területén az elmúlt időszakban, amióta a fenntarthatóság követelményét állították előtérbe.

Kiemelte: a kiszámítható, jól működő, hatékony, a szolidaritás elvén működő hulladékgazdálkodás megvalósítása a cél, a társadalmi, gazdasági és környezeti igények összehangolásával.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a szelektív hulladékgyűjtéssel a kilencvenes évek közepén próbálkoztak, ma pedig már 9700 ilyen sziget működik az országban.

Ismertetése szerint a települési hulladék mennyisége az 1990. évi mintegy 5 millió tonnáról 2013-ra 3,7 millió tonnára mérséklődött. Hozzátette: ezen a területen folyamatosan csökken a lerakással ártalmatlanított hulladék aránya, 2000-ben még 83 százalék volt, 2013-ban pedig már 65 százalék. Ezzel párhuzamosan nőtt az anyagában hasznosított és az energetikai hasznosítás aránya.

V. Németh Zsolt felhívta a figyelmet, hogy az Alaptörvény értelmében "Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez", a környezetvédelmi törvény pedig mindenkit a környezet használatának helyes módjára - az elővigyázatosságra, a megelőzésre és a környezet megóvására - ösztönöz a felelősségvállalás - a szennyező fizet - elvének érvényesítésével.

A hulladék-keretirányelvre utalva hangsúlyozta: fontos célkitűzés, hogy a papír-, a fém-, a műanyag- és az üveghulladék hasznosítása 2020-ra a jelenlegi 39 százalékos arányról 50 százalékra növekedjen. Cél az is, hogy a lerakókba kerülő szerves anyag mennyisége mérséklődjön, és jövőre elérje a 820 ezer tonnát. Ezt az államtitkár teljesíthetőnek ítélte.

Jelezte: a modern hulladékgazdálkodásban a hulladékra mint erőforrásra tekintenek, ezzel a hulladék lehető legkisebb mennyisége kerüljön csak a lerakókba. Ugyanakkor a hulladékgazdálkodásnak a szolidaritás elvén működő közszolgáltatásnak kell lennie - hívta fel a figyelmet. Ehhez a követelményhez kell igazítani a közszolgáltatók helyzetét, működését - jelezte az államtitkár.

Megemlítette: a hulladékgazdálkodás finanszírozására a Gazdaságfejlesztési és Innovációs, továbbá a Terület- és Településfejlesztési, valamint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokból jutnak források. A hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztésekre például 118 milliárd forintot szánnak - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Balogh László az Arénában: a Wekerle Plusz gyakorlatilag egy új panelprogram is

Balogh László az Arénában: a Wekerle Plusz gyakorlatilag egy új panelprogram is

A társasházak korszerűsítését is támogatja a Wekerle Plusz program, amelyben lakásonként akár ötmillió forintot igényelhetnek a lakóközösségek. Az energetikai felújítások csökkenthetik a háztartások energiafelhasználását és rezsiköltségeit, miközben az építőiparnak is lendületet adhatnak – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, Balogh László.

Magyar Péter viszonválasza: ha láttam volna Lezsák Sándor nevét, biztosan közbeavatkoztam volna

Az idő rövidsége – Magyar Péter délutáni berlini útja – miatt tömören válaszolt a Mi Hazánk, a KDNP és a Fidesz felszólalására a parlamenti hétfőn Magyar Péter, de viszonválaszában leginkább a múlt heti, nagy vihart kavart ügynökakta-nyilvánosságra koncentrált, tolmácsolva az MDF-alapító Lezsák Sándor lánya felé a levéltár bocsánatkérését is, de rámutatva, az érintett levéltár nem a kormány, hanem az Országgyűlés alá tartozik.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×