Hozzátette: a magyar infokommunikációs (IKT) szektor nagyon hatékonyan tud előállítani nemzetközi szinten is versenyképes megoldásokat, ezt mutatja az is, hogy szoftver- és szolgáltatásexportja 2014-ben elérte a 300 milliárd forintot, és az évente 20 százalékos bővülést mellett ez reálisan 5 éven belül megduplázható.

Ugyanakkor sok az informatikai ipar növekedését gátló tényező, például a szektorban jelenleg is meghirdetett, de betöltetlen tízezer informatikai álláshely, amely - mivel egy informatikus éves szinten átlagosan 15 millió forint hozzáadott értéket termel - évente 150 milliárd forint kiesés a magyar gazdaságnak.

A főtitkár szerint az állam mindemellett 2014-ben, a pénztárgép és az útdíj projekt keretében azzal is szembesült, hogy az informatika nemcsak az adminisztráció csökkentésére, hanem egyúttal az állami bevétel növelésére is használható.

Ezek a viszonylag rövid idő alatt megvalósuló és profitot termelő állami beruházások elősegítették az igazságos teherviselést, így az állam elindult tudatosan abba az irányba, hogy informatikai támogatással tegye hatékonyabbá működését - mondta.

Major Gábor úgy véli az online árukövetési rendszer majdani letisztult formájára szintén sikerként gondolnak majd, hiszen az is növeli az átláthatóságot.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy Magyarországon hiányzik az előremutató informatikai szabályozás és az adaptálódást segítő, támogató környezet: az EU-ban például itt a legmagasabbak a telekommunikációs hozzáférés díjai, magas az iparágat sújtó különadók mértéke, valamint a frekvenciadíjak is.

A főtitkár emlékeztetett, hogy a következő uniós pénzügyi ciklusban, a digitális gazdaság fejlesztésére szánt támogatás eléri a 136 milliárd forintot, míg az elektronikus magyar állam kialakítására közel 100 milliárd forint jut.