A tranzakció zárásának napján megtartott közgyűlésen az új tulajdonos képviselői váltották az eladó delegáltjait. A közgyűlés az igazgatóság külső tagjának választotta Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, Nagy Viktóriát, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tanácsadóját, Sándorné Kriszt Évát, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektorát.

A felügyelőbizottság tagjai: Szabó Ferenc, az NFM főosztályvezetője, Smohay Ferenc, az ABT Treuhand csoport üzletágvezetője, Juhász Edit, az NFM miniszteri főtanácsadója, Nagy Adél, az NFM főosztályvezető-helyettese, valamint Garancsi Zsolt és Buzáné Bánhegyi Judit munkavállalói tagok.

Az MKB-t elnök-vezérigazgatóként továbbra is Sebők András vezeti.

A magyar állam 55 millió eurót fizetett az MKB részvényeinek 99,99 százalékáért, az eladó pedig vállalta, hogy az átadás előtt 270 millió eurós tőkerendezést hajt végre a bankban. Az adásvételi szerződésben foglalt feltételek teljesültek, így véglegessé vált az MKB Bank értékesítése. Sikerült tartani a tranzakció eredeti, igen feszes menetrendjét, ugyanakkor a tulajdonosváltás nem volt hatással a bank szokásos üzletmenetére, nem érintette hátrányosan az ügyfeleket - közölte az NFM.

A tárca közleményében megismétli, hogy a kormány célja az MKB-t aktív, jövedelmező bankká alakítani, ezért kiemelten fontos a jelenlegi ügyfélkör megtartása, bővítése. Az eladó által végrehajtott tőkerendezés és a rendelkezésre álló magas tőketartalék elegendő arra, hogy az elkövetkező átmeneti időszak esetleges veszteségeit fedezze.

A bank legkésőbb 2016-tól már nyereségesen működhet, az új tulajdonos részéről tőkeemelés nem szükséges, az MKB átalakítása nem terheli az államot és az adófizetőket - teszik hozzá.

Az MKB a jövőben nagyobb szerepet kíván vállalni a hazai vállalatok finanszírozásában, így egyenrangú stratégiai szerepet kap a lakossági üzletág: az ügyfelek a befektetési szolgáltatások és az elektronikus csatornák terén már a közeljövőben találkozhatnak az MKB fejlesztéseivel.

Az NFM közleménye szerint a részletes stratégiai kidolgozása és elfogadása még az év végéig megtörténik, ám az már most kijelenthető, hogy a sikeres működés feltételei adottak.

A Bayerische Landesbank július 24-én jelentette be, hogy a magyar állam 55 millió euróért megvásárolja tőle az MKB Bankot. Az Európai Bizottság 2012-es döntése értelmében a bajor tartományi banknak legkésőbb 2016 végéig értékesítenie kellett magyar leányvállalatát.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a tranzakció kapcsán úgy nyilatkozott, az MKB megvétele az első lépés a magyar bankrendszer konszolidációjában, amellyel a kormány célja, hogy olyan működőképes, erős, a hitelezésben aktív bankrendszer jöjjön létre, amelyben a hazai tulajdon aránya fokozatosan nőhet.

A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa múlt csütörtöki közlés szerint jóváhagyta, hogy a magyar állam 99,99 százalékos tulajdonrészt szerezzen az MKB Bank Zrt.-ben. A jegybank - az NFM engedélykérelme alapján - egyúttal döntött arról is, hogy az állam közvetett minősített befolyást szerezhet az MKB Általános Biztosító Zrt.-ben és az MKB Életbiztosító Zrt.-ben, illetve közvetett befolyásoló részesedésre tehet szert az MKB Pénzügyi Zrt.-ben, az MKB Euroleasing Pénzügyi Zrt.-ben, az MKB Euroleasing Autóhitel Zrt.-ben és az Exter-Immo Zrt.-ben.

Az MNB korábban közölte: ha az új tulajdonos a rossz portfólióelemeket leválasztva az MKB Bankból egy aktív, további ügyfél-akvizícióra képes, univerzális bankot formál, nyereségesen működhet. Ebben az esetben, az MKB tulajdonosa által megígért tőkepótlást is figyelembe véve kis mértékű, legfeljebb 100 millió eurós értéket képviselhet az MKB.

Az MKB Bank az év első felében 15,298 milliárd forint veszteséget könyvelt el a 2013 első felében elszenvedett 26,296 milliárd forint veszteség után, adózás előtti eredménye pedig az egyszeri tételeket (tranzakciós illeték, árfolyamrésre képzett céltartalék, bankadó) leszámítva 6,7 milliárd forint többlet lett.